„Perspektíva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 89.173.188.101 (vita) szerkesztését (oldid: 14203767) |
|||
6. sor:
Átvitt értelemben egy terv, életpálya várható ''sikerességére'' utal, máskor arra, hogy egy ''nézőpont'' elég hatékony a megfigyelt jelenség áttekintésére.
== Jelentése a
Jelentése a [[képzőművészet]]ben: tárgyak térbeliségi érzetét keltő ábrázolásmód sík felületen. A szemlélőhöz közelebbiek
nagyobbnak, a távolabbiak kisebbnek látszanak, a mélységbe vezető vonalak pedig egymáshoz közelednek, s látszólag egy távoli pontban, az ún. ''enyészpont''ban futnak össze. Ha mindez [[geometria]]i precizitással párosul, akkor érvényesül a centrális perspektíva, a korai [[reneszánsz]] (quattrocento<ref>Quattrocento: az itáliai reneszánsz első szakaszának megjelölésére használják, jelentése: [[1400-as évek]].</ref>) nagy felfedezése ez (lásd pld. [[Piero della Francesca]] toszkán festő alkotásait, s főleg [[Leonardo da Vinci]] alkotásait, [[Az utolsó vacsora|Utolsó vacsora]] c. képén a kép minden perspektíva vonala pontosan a geometriai középpontba vetül, Krisztus arcára). A közvélemény leginkább e korai reneszánsz perspektíva fogalmát ismeri, holott már korábban is törekedtek a művészek a perspektívahatás érzetének benyomását kelteni a méretkülönbségek alkalmazásával (lásd pld. [[Masaccio]] freskóit). A szokványos nézőponttól eltérő esetben ismeretes a ''békaperspektíva'', amely a nagyon alacsonyról ábrázolt jelenetekre vonatkozik, ennek ellentéte a ''madártávlat'', azaz a fentről, a magasból való ábrázolás (lásd pld. [[Camille Pissarro]] [[párizs]]i városképeit). A távlati hatást a ''rövidülés'', a ''színtávlat'' és a ''légi perspektíva'' is támogatja.
| |||