„Kuznyecki-Alatau” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| kép = Kuznetsk Alatau 2.jpg
| képméret =
| képaláírás =
| magasság =
| hely = [[Oroszország]]
| hegység =
| relatív magasság =
| legmagasabb pont = 2211 m
| típus =
| terület =
| hegység hossza = 300
19. sor:
| legkönnyebb útvonal =
| szélesség =
| szélességi fok =
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúság =
| hosszúsági fok =
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| pozíciós térkép = Oroszország
32. sor:
| térképaláírás =
}}
A '''Kuznyecki-Alatau''' ({{oroszul|Кузнецкий Алатау}}) hegység [[Oroszország]]ban, Nyugat-[[Szibéria]] déli részén; közigazgatásilag a [[Kemerovói terület]]hez és [[Hakaszföld]]höz tartozik.
Nevében az „alatau” türk eredetű szó, jelentése: ''ala'' – 'tarka, foltos'; tau – 'hegy'.
==Földrajz==
Az északnyugat–délkeleti irányban elnyúló, középhegység jellegű hegyvonulat az Altaj–Szaján hegységrendszer része. Nyugaton
Hossza 300 km, szélessége mintegy 150 km. Közepes [[tengerszint feletti magasság]]a 1000–1200 m, legmagasabb csúcsa 2178 m ''(Verhnyij Zub, 'felső fog'),'' vagy 2211 m ''(Sztaraja Kreposzty, 'öreg erőd').'' Legmagasabb csúcsai délen találhatók, észak felé magassága fokozatosan csökken. Nyugaton meredeken emelkedik a Kuznyecki-medence fölé, keleti lejtői enyhén ereszkednek a Minuszinszki-medence szintjére.
A Kuznyecki-Alataut – akárcsak a Kuznyecki-medencét nyugatról határoló [[Szalair hegyvonulat]]ot – [[Paleozoikum|paleozóikumi]]: [[kambrium]]i kristályos mészkő, homokkő, kvarcit építi fel; rájuk [[szilur]] tufa, gránit települt. Későbbi kéregmozgások (kaledóniai gyűrődés) következtében itt is ércben gazdag
Éghajlata hideg, csapadékos. Keleti oldalain kevesebb, nyugaton több a csapadék. Nyugati lejtőit – az alacsonyabb részeken nyárral és nyírrel keveredve – fenyőerdő borítja, keleti alacsonyabb részeit sztyepp, 7–800 m fölött erdei- és vörösfenyő; 1500 m fölött cserjés, mohás-
Legfontosabb ásványi kincsei a vas- és a mangánérc, az arany és a bauxit.
A Kuznyecki-Alatau képezi a vízválasztót az Ob két mellékfolyója, a [[Tom]] és a [[Csulim]] között. A hegységben eredő legnagyobb folyó a Csulim (1799 km) és bal oldali mellékfolyója, a [[Kija]]; valamint a Tom jobb oldali mellékfolyója, az [[Usza]].
Középső, magashegységi része 1989 decembere óta természetvédelmi terület (Kuznyecki-Alatau természetvédelmi terület, 412 900 [[hektár|ha]]), legmagasabb csúcsa a ''Bolsoj Kanim'' (1872 m). A védett területen a csapadék évi közepes mennyisége 1200–2500 mm.<ref>{{cite web| url = http://kuz-alatau.ru/geouslovia.html|title =A terület honlapja |author = |date= |accessdate =2012-07-01 | publisher = Kuznyecki-Alatau természetvédelmi terület | language =orosz}}</ref>
A térség, így a Kuznyecki-Alatau első tudományos kutatója az Orosz Tudományos Akadémia megbízásából expedíciót vezető [[Johann Georg Gmelin]] volt.<ref>{{cite book |author=Pinczés Zoltán (Székely András)|title=Szovjetunió (I. kötet) |publisher=Gondolat Kiadó|year= 1978 |location= Budapest|edition= |id=ISBN 963-280-303-5 I. kötet|pages= 26}}</ref>
| |||