Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
Az új városházát [[1950]]. [[május 15.|május 15-én]] avatták fel, Oslo (Kristiania) városának 900 éves fennállásával összefüggő ünnepségek keretében. Körülötte a lebontott Pipervika]]-negyed helyén új háztömböket, főútvonalakat, közösségi tereket, szobrokat építettek. Az impozáns városháza előtt széles szabad tér nyílik a tengeröböl partjáig. Az új városháza a városkép meghatározó eleme lett, az [[Oslo-fjord]] felől hajóval érkezőknek már messziről a szemébe tűnik.
 
== Az épület ==
[[File:Oslo City Hall front.jpg|bélyegkép|balra|180px|A keleti torony]]
[[Fájl:Bankettsalen, Oslo city hall.jpg|bélyegkép|jobbra|A városháza bálterme]]
[[Fájl:La salle Munch dans lhôtel de ville dOslo (4853547949).jpg|bélyegkép|jobbra|Az Edvard Munch-terem]]
A városháza épülete alapvetően egy négyzetes központi épülettömböt képez, ebben találhatók a városi közgyűlés ülésterme és a többféle célú dísztermek. Főbejárata az északi (a város felé néző) homlokzaton nyílik, két masszív toronytól közrefogva. A főhomlokzaton egy csillagóra működik. A tornyokban irodák vannak, itt dolgozik a városi közigazgatás mintegy 450&nbsp;tisztviselője. A keleti torony 66&nbsp;m magas, az alacsonyabb nyugati torony 63&nbsp;m magas. A két torony között 25&nbsp;méter a távolság, a szűk folyosó (tiltott) átrepülése vállalkozó kedvű sportrepülők kockázatos (és tiltott) mutatványa.<ref>http://www.dagbladet.no/nyheter/1998/08/17/128099.html</ref><ref>http://www.dagbladet.no/nyheter/1998/08/19/128468.html</ref> Az épület alapterülete {{szám|4560|m<sup>2</sup>}}, a teljes hasznosított alapfelület mintegy {{szám|38000|m<sup>2</sup>}}. A monumentális központi díszterem (díszcsarnok) egymaga {{szám|1500|m<sup>2</sup>}}-es, belmagassága 20,8&nbsp;méter.
 
Az épület a nemrég függetlenné vált norvég nemzet nagyszabású jelképének épült. Külső és belső kivitele tükrözi a 20. század első felének politikai és művészeti irányzatait.<ref>http://www.est.hio.no/evu/prosjekt/utsmykk/radhus/index.htm</ref> A belső berendezésre és művészi kialakításra már [[1936]]-ban pályázatot írtak ki, amely előírta, hogy a műalkotásoknak Norvégia történelmét, kultúráját, művészetét kell bemutatnia, középpontba a norvég nép életét kell állítani, és elkészítésükhöz kizárólag norvégiai eredetű anyagokat szabad felhasználni. A világháború hatására újabb motívumok, a német megszállás és a norvég ellenállás képei is bekerültek a műalkotások közé, a nagyterem keleti falán, az [[Alf Rolfsen]] által készített freskón. A háború utáni politikai küzdelmek is visszatükröződnek a falakon: az oslói börze finanszírozta [[Karl Högberg]] „Ipar és kereskedelem” című freskóját, a baloldali pártok követelésére egy hasonló stílusú, „Munkásmozgalom” témájú másik falfestményt rendeltek [[Reidar Aulie]]tól. A díszfolyosókat [[Axel Revold]], a fogadások és bálok termét [[Johan Wilhelm Midelfart]] alakította ki.<ref>https://wiki.uio.no/hf/ifikk/kun1000/index.php/Oslo_R%C3%A5dhus</ref> Az [[Edvard Munch]]-ról elnevezett terem falán elhelyezték az 1944-ben elhunyt expresszionista festő egyik nagyméretű képét.
 
[[2000]]-ban a keleti torony tetejére harangjátékot ''(carillont)'' telepítettek, mely 49&nbsp;db különféle méretű bronz harangból áll, a legkisebb darab 14&nbsp;kg, a legnagyobb {{szám|4000|kg}} tömegű. A harangjátékot minden órában megszólaltatják. 2005 júniusában nagyszabású szavazáson Oslo 20. századi legjobb épületének választották.
 
[[Fájl:2010 Nobel Peace Prize Ceremony 3.jpg|bélyegkép|jobbra|Központi nagyterem: a [[Nobel-békedíj]] átadási ünnepsége, 2010.]]