Wikipédia

„I. Vilmos flamand gróf” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamoaBot (vitalap | szerkesztései)
12 895 szerkesztés
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = Guillaume Cliton
| állam =
31. sor:
 
=== Fiatalkora ===
Vilmos szülei 1100-ban kötöttek házasságot, anyja a dél-olasz normann királyság egyik grófjának lánya volt.<ref>"''Sibylle sœur de Guillaume comte de Conversano''", Orderic Vitalis, Vol. V, Book X, p. 279.</ref> A források szerint a házasságot akkor kötötték, amikor Róbert visszatérőben volt a keresztes hadjáratról és hozományként Róbert egy jókora összeget kapott, amelyet rövid idő alatt elköltött.<ref>Malmesbury, 389, p. 340.</ref> Első gyermekük, Henrik,<ref>Weir, A. (2002) ''Britain's Royal Families: The Complete Genealogy'' (Pimlico), p. 44.</ref> az angliai New Forestben halt meg, halálát vadászbaleset okozta. VIlmos a második gyerek volt, három évvel szülei házassága után született.<ref>Orderic Vitalis, Vol. V, Book X, p. 279.</ref> Apja, miután Henrik foglyul ejtette, Vilmost '''Hélie de Saint-Saens'''-re bízta, aki Róbert egyik törvénytelen lányát vette feleségül. 1110/11-ig békében éltek, amikor Henrik arra utasította Robert de Beauchamp Vicomte d'Arques-t, hogy kerítse kézre Vilmost is, aki ezért gondviselőjével együtt száműzetésbe kényszerült.<ref>Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XI, pp. 163-5, footnote 4 on p. 163</ref> Vilmost végül [[VII. Balduin flamand gróf]] fogadta be udvarába<ref name=autogenerated1>Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XI, p. 167.</ref> és vette pártfogásába.<ref>Balduin két pártfogoltja, mint "''Karolo et Wilhelmo nepotibus comitis''" szerepel "''Balduinus Roberti iunioris filius Flandrensium comes''" egyik oklevelében. Guérard, M. (ed.) (1840) ''Cartulaire de l'abbaye de Saint-Bertin'' (Paris) II.28, p. 239.</ref>
 
Balduin és a francia király, [[VI. Lajos francia király|VI. Lajos]] támogatásával, valamint a normann bárók és nemesurak elégedetlenségét kihasználva, Vilmost többször is megpróbált felkelést szítani Henrik ellen. A francia királytól megkapta Pontoise, Chaumont, Mantes és Vexin birtokokat.<ref name=autogenerated3>Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XII, p. 371.</ref> Vilmost támogatta még apósa, Rainer monferratoi őrgróf is, aki sérelmezte, hogy Henrik nem térítette vissza másik lányának, Alice-nek a hozományát, amikor férje, Henrik fia, tengerbe fulladt.<ref>Malmesbury, 419, p. 365.</ref>
39. sor:
 
=== Az második normann lázadás 1123-24 ===
1120. november 25-én meghalt Henrik egyetlen törvényes fia, William Atheling és ezzel egy csapásra megváltozott Vilmost helyzete is: az angol és a normann trón egyetlen törvényes örököse volt. Pozícióját támogatta a normann nemesség is, köztük Amaury de Montfort, Evreux grófja és Waleran de Beaumont, Meulan grófja, akik 1122-ben elismerték a trón várományosának. Vilmost tovább akarta erősíteni pozícióját és 1123-ban feleségül vette Sibylla de Anjou-t, V. Fulk anjou grófjának lányát. Hozományként a Normandia és Anjou között fekvő Maine grófságát ígérte Vilmosnak. Henrik király azonban a kánonjog alapján megtámadta a házasságot, mivel szerinte a házastársak túlságosan közeli rokonok voltak és 1124. augusztus 26-án a pápa felbontotta a házasságot.
 
Időközben a normann bárók ismét fellázadtak Henrik ellen, aki ezúttal könnyedén legyőzte a lázadókat szervezetlenségük miatt. VI. Lajos ekkor nem tudott beavatkozni az eseményekbe, mivel Henrik veje, [[V. Henrik német-római császár]], keletről fenyegette a francia királyságot.
49. sor:
 
== Családja és leszármazottai ==
Első felesége Sibylle d’Anjou (1112/16 - Betlehem, 1165), V. Fulk anjou gróf és Eremburge de Maine lánya.<ref>Leszármazását és a házasság indítékait az Orderic Vtalis írja le. Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XI, p. 165, and Vol. VI, Book XII, p. 333.</ref> A házasságot 1123-ban kötötték, de a házastársak közeli rokonsága miatt a pápa 1124. augusztus 26-án felbontotta - feljegyzések szerint ezt Henrik angol király fenyegetésekkel, könyörgéssel, valamint rengeteg arany és ezüst felhasználásával érte el.<ref name=autogenerated1 /> A házasság felbontása ellenére Vilmost továbbra is támogatta apósa, aki felháborított, hogy Henrik nem adta vissza másik lánya, Alice hozományát, miután annak férje a tengerbe fulladt a ''Blanche Nef'' (Fehér Hajó) fedélzetén 1120-ban. Sibylle 1134 újra házasságot kötött, második férje Thierry d'Alsace, flamand gróf.<ref>Orderic Vitalis, Vol. VI, Book XII, p. 379.</ref><ref>RHC, Historiens occidentaux II, Historia Rerum in partibus transmarinis gestarum ("L'estoire de Eracles Empereur et la conqueste de la terre d'Outremer") (“WT”) XIV.I, p. 607.</ref> 1147. júniusában mindketten elhagyták Flandriát és a második keresztes hadjárattal a Szentföldre utaztak<ref>Runciman (1978) ''A History of the Crusades,'' Vols. 1-3 , Vol. 2, p. 262.</ref> 1157-ben Sibylla még elkísérte férjét PalesztínábaPalesztinába, de 1158-ban már megtagadta, hogy visszatérjen Európába és a betlehemi Sz. Lázár kolostor apácája lett. 1161-ben, Mélisende jeruzsálemi királynő halála után (aki Sibylla mostohoanyjamostohaanyja volt) jelentős befolyárabefolyásra tett szert a [[Jeruzsálemi Királyság]]ban. 1165-ben halt meg.
 
Vilmos második felesége Giovanna di Montferrato (Comté, 1107 - 1191), Rainer montferratoi őrgróf és Gisèle de Bourgogne lánya. A házasságot, amire 1127. januárjában került sor, Adélaïde de Maurienne francia királyné szervezte meg, aki Giovanna féltestvére volt.<ref name=autogenerated3 />
 
== Lásd még ==
69. sor:
 
{{portál|középkor}}
 
 
{{DEFAULTSORT:Cliton Guillaume}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vilmos_flamand_gróf”