„Nord-Pas-de-Calais” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link |
Pemm (vitalap | szerkesztései) Az angol Wikipédia nyomán |
||
21. sor:
'''Nord-Pas-de-Calais''' [[Franciaország]] egyik régiója.
== Története ==
Az [[őskor]] óta lakott régiónak mindig is stratégiai jelentősége volt és gyakran vált harctérré. Az évszázadok során hódítóként jelentek meg a [[kelták|kelta belgák]], a [[Római Birodalom|rómaiak]], a germán [[frankok]], [[Anglia]], [[Spanyolország]]. Utojára [[Franciaország]]hoz csatolták a területet a 18. század elején, de a [[Németország|németek]] átmenetileg megszállták mindkét [[világháború]]ban.
A középkorban [[Pas-de-Calais]] megye a Boulogne-i és az [[Artois-i Grófság]] volt, [[Nord (megye)|Nord megye]] pedig a [[Flandriai grófság]] és [[Hainaut-i Grófság]] déli része volt. Boulogne, Artois és Flandria a francia korona hűbéresei voltak, míg Hainaut a [[Német-Római Birodalom]]hoz tartozott. [[Calais]] 1347 és 1558 között angol birtok volt, majd visszakerült a francia korona birtokába. A 15. században Calais-t kivéve az összes területet egyesítette a [[Burgundi Hercegség]]. Ehhez a hercegséghez további területek is tartoztak a mai Észak-Franciaországban, [[Belgium]]ban, [[Luxemburg]]ban és [[Hollandia|Hollandiában]]. 1477-ben, [[Merész Károly]] burgundi herceg halála után Boulonnais-t és Artois-t elfoglalta a francia korona, míg Flandriát és Hainaut-ot Merész Károly leánya, [[I. Mária burgundi hercegnő|Mária]] örökölte. Nem sokkal ezután, 1492-ben, Artois-t a franciák átadták Mária fiának, [[I. Fülöp kasztíliai király|Szép Fülöpnek]]. Ez része volt [[VIII. Károly francia király]] azon próbálkozásának, hogy biztosítsa Szép Fülöp apjának, [[I. Miksa német-római császár|Miksa császárnak]] semlegességét a franciák küszöbön álló itáliai inváziójával szemben.
Ily módon a mai Nord-Pas-de-Calais régió legnagyobb része újraegyesült a többi, burgund örökséget képező területtel és Mária házassága révén Habsburg birtok lett. Szerves része volt a németalföldi tizenhét tartománynak, amelyet Szép Fülöp fia, [[V. Károly német-római császár]] uralkodása idején alakítottak ki, és amelyeket Károly átadott fiának, [[II. Fülöp spanyol király]]nak. Az itáliai háborúk idején e régióban is harcolt egymással Franciaország és Spanyolország. Amikor 1566-ban [[Németalföld]] fellázadt a spanyol uralom ellen, a mai Nord-Pas-de-Calais vidéke hű maradt a spanyol koronához, bázisa volt a [[Alessandro Farnese (1545–1592)|pármai hercegnek]], aki végül legalább Németalföld déli részét spanyol uralom alatt tudta tartani. A francia vallásháborúk idején a francia katolikusokat támogató spanyolok bázisa volt a terület.
A 17. századi francia-spanyol háborúk idején (1635-1659, 1667-1668, 1672-1678, 1688-1697) Nord-Pas-de-Calais vidéke volt a fő harctér és fokozatosan francia megszállás alá került. Kezdődött Artois bekebelezésével 1659-ben. A mai Nord megye legnagyobb része az 1678-as [[Nijmegeni béke|nijmegeni békével]] került francia birtokba. A mai államhatár nagyjából az 1697-es [[rijswijki béke]] óta létezik.
[[Flandria]], Artois és [[Picardia]] francia tartományokat a [[francia forradalom]] idején, 1789-ben két megyére osztották. [[Napóleon]] uralma idején a francia határokon belülre került egész Flandria és a mai Belgium. 1815-ben a [[bécsi kongresszus]] visszaállította a Napóleon előtti francia határt.
A 19. században erősen iparosodott a régió. Franciaország második legjelentősebb iparvidéke lett [[Elzász]]-[[Lotharingia]] után. AZ 1870-es [[francia-porosz háború]] alig érintette a régiót, sőt, megszilárdította vezető szerepét a francia iparon belül, mert Elzász-Lotharingiát Németország meghódította. A 20. században viszont mindkét [[világháború]]t nagyon megszenvedte a régió.
==Jegyzetek==
| |||