„Németország himnusza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
A [[19. század]] kezdetén [[Németország]] nem volt egységes, és a számos kis német városállam nagy részének saját himnusza volt. Az első nemzeti himnusz jellegű dal, amely [[1866]] előtt keletkezett a „Was ist des Deutschen Vaterland” („Mi a német szülőföldje?”) volt. Szövegét [[Ernst Moritz Arndt]] írta [[1813]]-ban, míg zenéjét [[Gustav Reichardt]] szerezte [[1825]]-ben.
 
A mai német himnusz dallamát [[Joseph Haydn]] szerezte Franz Josef Graf Saurau felkérésére 1796 októbere és 1797 januárja között, mégpedig [[Lorenz Leopold Haschka]] himnuszának szövegére: „Gott erhalte Franz den Kaiser...” („Isten óvja Ferenc császárt!...”), az akkor II. Ferenc néven német-római császár, azaz a későbbi I. Ferenc osztrák császár tiszteletére. A császárhimnuszt a Metternich-előfutár Saurau a Bécsben is népszerű francia forradalmi dalok vetélytársának szánta, és a német-római császár előtt 1797. február 12-én mint születésnapi meglepetést adatta elő. A dallamhoz hasonlóak Haydn korábbi műveiben is előfordultak már, de a kész hazafias himnusztól fellelkesedve Op. 76. No. 3 C-dúr vonósnégyeseben, azaz a Kaiserquartettben négy [[cantus firmus]]{{wd|Q938118}} variációt írt rá.
 
Ettől kezdve hivatalos alkalmakkor ezt a dalt játszották császárhimnusz gyanánt, és a későbbi szövegváltozatok is erre a dallamra alapultak, de olyan, hogy hivatalosan deklarált ''nemzeti'' himnusz egyelőre még nem létezett, hiszen nem a nemzet, hanem a ''császár'' dicsőítése felelt meg annak a felfogásnak, hogy az istentől rendeltetett császár testesíti meg a birodalmat. A dallamra idővel számos más (és nem csak német nyelvű) szöveget is írtak, köztük a később nemzeti himnusszá lett ''Lied der Deutschen''-t, August Heinrich Hoffmann von Fallersleben 1841. auguszusaugusztus 26-án írt versét. Ebben a központi szerep már nem egy egyeduralkodónak, hanem a birodalomnak jut. Nemzeti himnusszá azonban csak jóval keletkezése után lett ez a szöveg, sokáig csak egy volt a hazafias dalok közül, például a „Die Wacht am Rhein” is megelőzte népszerűségben. 1890-ben játszották első ízben hivatalos alkalommal, Helgoland átvétele alkalmából.
 
Németország [[1871]]. évi egyesítésekor a [[porosz himnusz|porosz király addigi himnusza]], a („Heil Dir im Siegerkranz”) lett a császári himnusz. Ennek dallama az angol „God Save the Queen”-ből származik, amire akkor is, ma is több ország himnusza alapul, máig ez [[az Egyesült Királyság himnusza]] is. Ezt a hivatalos alkalmakkor a császár dicsőítésére más dalok között felhangzó himnuszt sem nevezhetjük nemzeti himnusznak, és ez elsősorban a [[Német Birodalom]] több szövetségi államból való összetettségére vezethető vissza.
 
Az [[első világháború]] alatt elsősorban hazafias dalokat játszottak, szöveg nélkül vagy propagandaszöveggel, Haydn dallamát is hasonlóan.
17. sor:
1922. augusztus 11-én a [[weimari köztársaság]] első elnöke tette meg első ízben hivatalosan is nemzeti himnusszá Fallersleben versét.
 
A 1933–1945-es években a versnek már csak az első szakaszát („Deutschland, Deutschland über alles” – Németország mindenek felett) énekelték, amit a nemzetiszocialista [[Horst-Wessel-dal]]lal egészítettek ki.
 
A világháborút követő bizonytalan időszak után 1952-ben az elnök és a kancellár közös döntése<ref>{{CitPer|cím=Das Deutschlandlied ist Nationalhymne |periodika=Bulletin des Presse- und Informationsamtes der Bundesregierung Nr.&nbsp;51 vom 6.&nbsp;Mai 1952, S.&nbsp;537.|elér=2014-02-02|dátum=1952-05-06|url=http://www.1000dokumente.de/index.html?c=dokument_de&dokument=0255_hym&object=abstract&st=&l=de}}</ref> a ''Lied der Deutschen''-t deklarálta a hivatalos himnusz szövegeként, de azzal, hogy az eredetileg három versszakos versből csak a harmadik versszakot használják hivatalos alkalmakkor. A nyolvanas évektől kezdve hivatalos alkalmakkor többnyire csak a Haydn-mű zenekari változatát játszották be, szöveg nélkül. 1991-től pedig, ismét a hivatalban levő elnök és a kancellár közös döntése folytán,<ref>{{CitPer |url=http://bundesrecht.juris.de/nhbrfbek/BJNR021350991.html |cím=Die Bestimmung der 3.&nbsp;Strophe des Liedes der Deutschen zur Nationalhymne der Bundesrepublik Deutschland |dátum=1991-11-19 |periodika=Bundesgesetzblatt (Deutschland)– BGBl.&nbsp;I S. 2135}} Közzététel a Bundesgesetzblattban (hivatalos közlöny)</ref> csakis a ''Lied der Deutschen'' a harmadik versszaka Németország nemzeti himnuszának szövege:
 
Einigkeit und Recht und Freiheit<br>
29. sor:
|: Blüh' im Glanze dieses Glückes,<br>
Blühe, deutsches Vaterland! :|
 
 
Nyers magyar fordításban