„Gyulai Pál (történetíró)” változatai közötti eltérés

→‎Életpályája: zöld hiv. jav.
a
(→‎Életpályája: zöld hiv. jav.)
 
== Életpályája ==
Gyulai családi hátteréről keveset tudni. Az 1577-ben kelt nemesítő levele szerint „plebejusi, nem nemesi állapotban” született. Apja Gyulai Szabó Miklós, anyja Walkay Márta volt. János nevű öccse [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] lengyelországi hadjárataiban tisztként vett részt, név szerint nem ismert lánytestvére pedig [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] kancellár dédanyja volt.{{refhely|Horn 2009| 249.}}
 
Gyulai Pál [[Kolozsvár]]on kezdte tanulmányait, majd [[Bekes Gáspár]] támogatásával [[Padova|Páduában]] végezte az egyetemet (1571).{{refhely||Szinnyei, a ''Magyar életrajzi lexikon'' és a {{MNL}} szerint Bolognában is tanult; de ennek semmilyen írásos nyoma nem maradt l. |Szabó 1974| 12.}} Az Itáliában töltött öt év alatt megtanult [[olasz nyelv|olaszul]], tovább tanulmányozta a már otthon elsajátított [[latin nyelv|latin]] és [[görög nyelv]]et, [[filozófia|filozófiával]] foglalkozott, emellett az orvosi tudományokból is oklevelet szerzett. Itt ismerkedett össze a kor humanistái közül [[Berzeviczy Márton]]nal, [[Kovacsóczy Farkas]]sal, [[Verancsics Faustus]]sal, [[Zsámboky János]]sal és [[Hugo Blotz]]-cal, illetve itt került kapcsolatba az erdélyi főurak közül ifjabb Báthory Istvánnal, Bornemisza Boldizsárral és [[Kendy Farkas]]sal. Kapcsolatai később segítségére voltak hivatali karrierjének építésében.
 
1572 végén – 1573 elején visszatért Erdélybe, és a Bécs által támogatott trónkövetelő Bekes Gáspárhoz csatlakozott. 1573 októberében [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] megostromolta Bekes [[fogaras]]i várát. Bekes kiszökött a várból, kincseinek őrizetével Gyulait bízva meg, és meghagyta neki, hogy értékes jószágait adja át Báthorynak, nehogy a fosztogatók kezére jussanak. Gyulait gyanúba fogták, hogy a rábízott javak nagyobb részét elrejtette, ezért és a titkos tervek miatt, amelyeket állítólag Báthory ellen szőtt, bebörtönözték.
 
Utóbb Báthory szabadon bocsátotta Gyulai Pált „finom szelleme, éles s bármely munka elvégzésére képes esze” miatt.{{refhely||Bethlen Farkas: Historia de rebus Transylvanicis. II. Nagyszeben 1782-1793. 278-279. Idézi: |Szabó 1974| 17.}} Gyulai [[Bécs]]be utazott, ahol mintegy másfél évig Bekes Gáspárt szolgálta titkárként. 1575 májusában Bekes sereget gyűjtött és Erdélybe vonult, de Báthory legyőzte; a bukott trónkövetelő bujdosásra kényszerült, majd 1577-ben meghódolt Báthorynak és a továbbiakban hűséges segítője lett. Feltételezhetően Gyulai elkísérte patrónusát és ő intézte Bekes levelezését.
1582-ben a király megbízásából követségben járt [[Krakkó]]ban, illetve a [[Gniezno|gnieznói]] érseknél. 1583-ban amikor Báthory az addigi tizenkét tagú kormányzótanács helyett triumvirátusra kívánta bízni Erdély vezetését, az utasításokat tartalmazó okmányt Sibrik György kapitány és Gyulai Pál vitték el az erdélyi rendeknek. Az okmányt Gyulai olvasta fel a tanácsnak, és ő kapott megbízást arra is, hogy ellenőrizze a két évvel korábban meghalt [[Báthory Kristóf]] temetésének lebonyolítását. 1584-ben és 1585-ben újra Erdélyben járt a király megbízásából.
 
Báthory István 1586-ban bekövetkezett halála után Gyulai visszatért Erdélybe, ahol az ifjú [[Báthory Zsigmond]] fejedelem főkamarásaként Gyulafehérváron lakott. A Bekes házánál [[antitrinitárius]] hitre jutott Gyulai a fejedelmet befolyásolva fontos szerepet játszott a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] 1588-as kiutasításában.
 
1588–1589 körül feleségül vette Ghyczy Katalint, [[Ghyczy János]] kormányzó unokahúgát, aki azonban néhány éven belül meghalt. 1592 elején Gyulai ismét megnősült, második felesége, Füzi Borbála révén a fejedelemmel is rokonságba került. A két házassággal Gyulai növelte vagyonát és társadalmi rangot is szerzett magának. A nemességgel együtt kapott [[Abafája]] mellett birtoka volt többek között a marosszéki [[Szováta|Szovátán]], [[Maroskövesd|Kövesd]]en, [[Marosszentkirály|Szentkirály]]on, az udvarhelyszéki [[Siklód]]on, a bihari [[Érmihályfalva|Nagymihályfalván]], a Torda vármegyei [[Nagyoklos]]on, [[Kisoklos]]on, [[Aranyosivánfalva|Ivánfalván]], [[Járabánya|Járabányán]], [[Mezőzáh]]on, [[Kisnyulas]]on, az aranyosszéki [[Magyarléta|Magyarlétán]], [[Hasadát|Hesdáton]], [[Alsójára|Alsójárán]], [[Felsőjára|Felsőjárán]] és [[Lupsa|Lupsán]].