„Német Szövetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
képaláírás bővítése Címke: HTML-sortörés |
a Linkek kékre |
||
16. sor:
| térképaláírás =
| főváros = [[Frankfurt am Main]]
| terület =
| népesség =
| hivatalos nyelvek = [[német nyelv|német]]
| államforma = [[Konföderáció]]
}}
[[Fájl:Frankfurter Fürstentag 1863 Abschlußphoto.jpg|300px|bélyegkép|bal|A Német Szövetség uralkodóinak találkozója 1863-ban.<br />Balról–jobbra középen, világos egyenruhában [[II. Miksa bajor király]] és [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József osztrák császár]], jobbra mellette [[V. György hannoveri király]].<br />'''Jobbról''' a második [[III. Lajos
A '''Német Szövetség''' ({{németül|Deutscher Bund}}), a német államoknak 1866-ig fennállott, a [[bécsi kongresszus]] 1815. [[június 8.|június 8-ai]] szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 31) monarchikus állam és 4 szabad város ([[Lübeck]], [[Frankfurt am Main]], [[Bréma (település)|Bréma]] és [[Hamburg]]), továbbá Ausztria is német tartományai után, [[Németalföld]], [[Luxemburg]] és [[Dánia]] [[Holstein]] után. A [[Porosz Királyság]] tartományai között [[Kelet-Poroszország]] és [[Poznań|Posen]] nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ban {{szám|630100}} km²-re, a lakosság számát pedig {{szám|29168500}} főre, 1864-ben pedig {{szám|46059329}} főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. [[Bundestag]] intézte, amelynek székhelye [[Frankfurt am Main]]ban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.
A szövetség az [[1848]]-as [[népek tavasza]] hatására felbomlott, és a helyét a [[frankfurti parlament]] vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután [[IV. Frigyes Vilmos porosz király]] elutasított a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A szövetség [[1850]]-ben alakult újjá és működését egészen [[1866]]-ig folytatta, amikor a [[porosz–osztrák–olasz háború|porosz–osztrák háborúban]] elszenvedett osztrák katonai vereség és a [[Prágai béke (1866)|prágai békeszerződés]] megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely [[Északnémet Szövetség|Észak-német Szövetség]]gé alakult, immár [[Porosz Királyság|Poroszország]] irányítása alatt.
== Forrás ==
| |||