„Jegyző” változatai közötti eltérés

24 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
a
a (→‎Egyéb feltételek: egyértelműsítés)
A [[köztisztviselő]]k [[jogállás]]áról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a jegyző köztisztviselő, s ebből eredően [[közszolgálati jogviszony]]ban áll. A jegyző kinevezése előtt a kisebb [[település]]eken a képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy az [[önkormányzat]] önálló jegyzőt kíván-e foglalkoztatni vagy [[körjegyzőség]]hez csatlakozik. Az önálló hivatal létrehozása melletti [[állásfoglalás]] egyúttal kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, nevezetesen a jegyző kinevezésének kötelezettségét. A törvény ide vonatkozó szabálya ugyanis [[kogens]] jellegű, a jegyző kinevezését nem csupán [[jog]]ként, de [[kötelezettség]]ként is megfogalmazza. A képviselő-testület tehát nem mérlegelheti, hogy kinevez-e jegyzőt vagy sem. Ennek nem csupán elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az önkormányzati működésnek ugyanis előfeltétele, hogy a [[képviselő-testület]] [[hivatali szervezet]]ét is kialakítsák, és az a [[szakapparátus]] [[vezetés]]ére felkészült jegyzővel rendelkezzen.
 
A [[törvény (jogszabály)|törvény]] a jegyző kinevezésére irányuló [[kötelezettség]] teljesítését nem köti [[határidő]]höz.
 
Nyilvánvaló azonban, hogy a törvény előírt határidő nélkül is kötelezettséget jelent, tehát [[törvénysértő]] a nem teljesítése vagy a [[teljesítés]]ének alapos indok nélküli többszöri elhalasztása. A törvényi kötelezettséget az általában ésszerűnek, elvárhatónak tartott időn belül teljesíteni kell. Amennyiben pedig a képviselő-testület saját hibáján kívüli okból nem tudja a jegyzői munkakört betölteni (pl. nincs pályázó), arról kell döntenie, hogy [[körjegyzőség]]hez csatlakozik.