„Összeesküvés-elmélet” változatai közötti eltérés

Egyes források szerint a fogalmat a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] találta ki, hogy lejárassa azokat, akik a [[John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása|Kennedy-gyilkosság]](ok) hátterét firtatták. <ref>Ez az állítás mindjárt példát is nyújt egy összeesküvés-elméletre.</ref><ref>[http://www.flagmagazin.hu/nagyvilag/antidogma_osszeeskuveselmeletek_racio_kontra_fikcio]</ref>

Az [[összeesküvés]] titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére. Minden [[összeesküvés-elmélet]] alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya. [[Mircea Eliade]] óta tudjuk, hogy a mítosztalanított világban élő ember teremt magának újakat.

Az összeesküvés-elméletek kérdése különösen azóta foglalkoztatja a [[szociológia|szociológusokat]], [[pszichológia|pszichológusokat]] és [[folklór]]szakértőket, mióta az [[1960-as évek]]ben a [[John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása|Kennedy-gyilkosság]] példátlan találgatási hullámot indított el, mivel a hivatalos álláspont a tényeket figyelmen kívül hagyta és fizikai képtelenségeket állított (lásd pl. a „mágikus golyó” esete).

Az összeesküvés népszerű irodalmi téma, különösen a [[Thriller (műfaj)|thriller]] és [[sci-fi]] műfajokban, elsősorban a kínált drámai intenzitás lehetősége miatt. Kiváló feszültségkeltő szerepén túl arra is képes, hogy a valóságban komplex és gyakran követhetetlen eseményeket egyszerű morális kérdésekké változtasson, ahol a bajok oka a gonosztevők csoportja, és így a problémák megoldása (az összeesküvők megtalálása és legyőzése) is egyszerűvé és követhetővé válik. Könnyen belátható, hogy egy összeesküvés izgalmas és könnyen lezárt cselekményre ad lehetőséget.