„Alexander Graham Bell” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: ja:アレクサンダー・グラハム・ベル egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások)
a
Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.
 
Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben [[Washington (városfőváros)|Washingtonban]] rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.<ref>[http://www.agbell.org/ AGBAD]</ref> Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. [[1898]]-ban a [[National Geographic Society]] elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű [[Fényképezés|fotókkal]] és érdekes írásokkal bővítette, így lett a [[National Geographic Magazine|National Geographic]] a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a [[Science (folyóirat)|Science]] magazinnak.
 
[[1922]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.
 
== Vitás kérdések ==
{{Bővebben|TelefonTelefonkészülék}}
Közismert, hogy számos világra szóló találmány nem úgy születik, hogy egyetlen ember fejéből kipattan az 'isteni szikra', Bell rengeteg találmányon dolgozott, nagyon sok tapasztalatot szerzett, így jutott el a telefonhoz. Anyagilag magának kellett találmányát szabadalmaztatni, ami költséges és időigényeges vállalkozás. S a szabadalmaztatás után sem egyenes az út, a távírdáknak nyilván konkurenciát jelentett, így saját vállalkozás révén kellett befuttatnia találmányát. Felmerült, hogy akár többen is közel állhattak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi [[Philipp Reis]] (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai [[Antonio Meucci]]nak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/30192/ketsegek_ovezik_a_telefon_feltalalojat Kétségek övezik a telefon feltalálóját.]</ref>