„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés

| név = {{kínai|Liú Chè|Liu CseCsö}}

| uralkodási_név = Wu{{kínai|Wǔ Dì|Vu Ti}}

| uralkodás_vége = [[i. e. 87]]. [[március 29.]]

| előd = {{kínai|[[DzsingCsing kínaiTi|Jǐng Dì]]|[[Csing császárTi]]}}

| utód = {{kínai|[[ZsaoCsao kínaiTi|Zhāo Dì]]|[[Csao császárTi]]}}

| teljes_név = [[Vezetéknév]]: [[Liu]] (劉)<br />[[Utónév]]: Zsi{{kínai|Chè|Csö}}<ref>Apja álmot látott, melyben az elhunyt {{kínai|[[GaozuKao kínaiCu|Gāo császárZǔ[[|Gaozu[[Kao császárCu]]}} javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent</ref> (彘), később Cse<ref>Akkor változtatta erre a méltóságteljesebb névre, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan ki lett nevezvekinevezték trónörökössé.</ref> (徹)<br />Tiszteletbeli név: {{kínai|Dong|Tong}}<ref>Hszun{{kínai|[[Hszün JueJu|Xun You]]|[[Hszün Ju]]}} feljegyzései alapján; más források nem említik.</ref><br />Halál utáni név: Wu / Hsziao Wu Huangdi{{kínai|Wǔ|Vu}}

| házastárs = {{kínai|[[Csen ZsiaoCsiao|Chén Jiaō]]|[[Csen császárnéCsiao]]}}

| házastárs2 = {{kínai|[[WeiVej ZifuCe-fu|Weì Zǐfū]]|Vej császárnéCe-fu]]}}

| gyermekei = Legidősebb{{kínai|Wèi WeiCháng|Vej hercegnőCsang}} (衛長公主)<br />Jangsi{{kínai|Yáng Shí|Jang hercegnőSi}} (陽石公主)<br />Zsuji{{kínai|Zhū Yì|Csu hercegnőJi}} (諸邑公主)<br />[[{{kínai|]]Li koronahercegTaj|Liu Dzsu,Lì Tài]]|[[Li koronahercegTaj]]}} (戾太子劉據)<br />Liu{{kínai|Liú Bo, Csangji AiBó|Liu hercegePo}} (昌邑哀王劉髆)<br />Liu{{kínai|Liú Hong, Qi HuaiHóng|Liu hercegeHung}} (齊懷王劉閎)<br />Liu{{kínai|Liú Dan, Jan LaDàn|Liu hercegeTan}} (燕刺王劉旦)<br />{{kínai|Liú Xū|Liu Hszu, Guangling LiHszü}} hercege(廣陵厲王劉胥)<br />{{kínai|[[ZsaoCsao kínai császárTi|LiuZhao]]|[[Csao Fuling, Zsao császárTi|Csao]]}} (昭帝劉弗陵)

| édesapa = {{kínai|[[DzsingCsing kínaiTi|Jǐng Dì]]|[[Csing császárTi]]}}

| édesanya = {{kínai|[[WangVang ZsiCse|Wáng Zhi]]|[[Vang császárnéCse]]}}

'''{{kínai|Wǔ|Vu}} kínai császár''' ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 漢武帝, [[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 汉武帝, [[pinjin]]: HànwǔdìHàn Wǔ Dì, [[i. e. 156]] (néhol [[augusztus 27]] szerepel születési dátumaként) –[[87]]. [[március 29.]]), személynevén '''{{kínai|Liú Chè|Liu Cse'''Csö}} (劉徹) [[Kína]] hetedik [[kínai császár|császára]] volt a [[Han-dinasztia|Han-dinasztiából]] hetedik uralkodója. [[I. e. 141]] és [[87|i. sz. 87]]141–87 között uralkodott. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős [[Konfucianizmus|konfucionista]] államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a Han-han kori Kína a világ egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb hatalmú országává vált.<ref>[[Bo Yang]] kommentárja a [[Zizhi Tongjian]], vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.</ref>

Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnam]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád [[hsziungnu]]kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[ZsangCsang QianCsien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő [[yuezhi]] néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[KanghsziKang-hszi|Kang kínai császárXi]]|[[Kang-hszi]]}}ig.

A történészek megítélése nem egyforma. {{kínai|Wǔ|Vu}} megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják {{kínai|[[Csin Si HuangdiHuang-ti|Qin Shi Huang Di]]|[[Csin Si Huang-ti]]}}hez.<ref>[http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html Zizhi Tongjian, vol. 22].</ref> Hozzá hasonlóan {{kínai|Wǔ|Vu}} is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.<ref>Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3</ref>

Bár sok történész nem költőként ismeri, {{kínai|Wǔ|Vu}} több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:<ref>{{cite book | title=China: "Its History and Culture" | isbn=0-07-043424-7 | pages=54 | author=W. Scott Morton | last=Morton | first=W. Scott | authorlink=W. Scott Morton }}</ref>