Főmenü megnyitása

Módosítások

A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart. Eredetileg Eurázsia nagy részén előfordult, de a 20. század elejére Európában alig maradtak állományai: a [[franciaország]]i [[Rhône]] és a [[németország]]i [[Elba (folyó)|Elba]] egye szakaszai mellett, illetve [[Norvégia]] déli részén, a [[Nyeman (folyó)|Nyeman]] és a [[Dnyeper]] [[fehéroroszország]]<nowiki/>i medencéjében és az [[oroszország]]<nowiki/>i [[Voronyezs]] környékén. A hódok [[Szibéria|Szibériában]] is előfordulnak, és [[Mongólia]] területén is él egy kis populációjuk.
 
Az 1920-as években indultak meg az első visszatelepítési programok a skandináv és a balti területeken, amelyek aztán az 1980-as, 90-es években új lendületet kaptak [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európában]] is. Megmentése érdekében visszatelepítési programok folynak az [[Elba (folyó)|Elba]], a [[Duna]] és a [[Rhône]] vízgyűjtőjében, [[Skandinávia]] egyes részein, [[Bajorország]]ban és [[Hollandia|Hollandiában]], valamint sikeresen visszatelepítették [[Románia|Romániába]], az [[Olt]], a [[Vargyas-patak|Vargyas]] és [[Feketeügy]] folyókba.<ref>http://www.erdelyinimrod.ro/?page=10157</ref>. A [[Brit-szigetek]]ről már a [[16. század]]ban kipusztult, de a [[skót kormány]] 2008-ban beindította a Skót Hódpróbát, amelynek keretében 2009 májusa és 2010 szeptembere között tizenhat, a [[norvégia]]i [[Telemark megye|Telemark]] környékén befogott példányt engedtek el az [[argyll]]i [[Knapdale]] közelében lévő tavakban. Az állatok rendszeresen szaporodnak. A visszatelepítés sorsa 2014-ben dől el, amikor a vizsgálati eredmények fényében a skót kormány akár a hódok eltávolításáról, de a program kiterjesztéséről és további telepítésekről is dönthet.<ref>[http://www.scottishbeavers.org.uk/ A Skót Hódpróba honlapja]</ref> Európában a 2003-as felmérések szerint a [[Skandináv-félszigetenfélsziget]]en, [[Norvégia|Norvégiában]] él a legtöbb hód.
 
=== Magyarországi előfordulása ===
Magyarország hódállománya a [[19. század]] közepére a vadászat miatt kipusztult,<ref>1858-ban Ács mellett a Concó-patakban észlelték utoljára. Forrás: Patay László: ''Vadak'', Budapest, Móra, 1978, ISBN 963-11-1122-9 54. p.</ref>, de a [[20. század]] utolsó évtizedében az [[ausztria]]i és magyar [[WWF]] együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a [[Duna]] ausztriai szakaszán. [[1996]] óta a [[Duna–Dráva Nemzeti Park|Duna-Dráva]] és a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] területén, illetve a [[Tisza]] középső és felső folyásánál, [[2006]] őszén pedig [[Hódmezővásárhely]]en történt telepítés. [[2007]] őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. [[2004]] óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a [[Zagyva]] mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációja már meghaladja az 1000 darabot, és a fadöntésekkel helyenként jelentős gondokat is okoz.<ref>[http://nol.hu/lap/20131207-hodinvazio_a_hazai_folyoknal Hódinvázió a hazai folyóknál]</ref>
 
== Alfajai ==
Névtelen felhasználó