„Csikamacu Monzaemon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok. |
a clean up AWB |
||
1. sor:
{{magyaros|japán}}
[[Fájl:Chikamatsu Monzaemon.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|<center>Önarckép</center>]]
{{nihongo|'''Csikamacu Monzaemon'''|近松門左衛門|Chikamatsu Monzaemon}}, valódi nevén '''Szugimori Nobumori''' (杉森信盛, Hepburn-átírással: Sugimori Nobumori) ([[1653]] – [[1725]]. [[január 6.]]), japán drámaíró, [[
== Élete ==
7. sor:
Nem tudni pontosan, hol született, Ecsizen tartományt, illetve a Nagato tartománybeli Hagit szokás említeni. Apja, Szugimori Nobujosi az ecsizeni Macudaira [[daimjó]]-család orvosa volt. Csikamacu öccse is orvos lett, sőt maga Csikamacu is írt egy gyógyászati értekezést.
Abban az időben a daimjók orvosai automatikusan megkapták a [[
1683 szeptemberében mutatta be a kiotói Udzsiza színház első bábjátékát vagyis bunrakuját ''A Szoga-utódok'' címmel, noha egyesek szerint már korábban is írt 15 darabot névtelenül. 1685-től számos kabukidarabot is szerzett, ezekben többnyire a kor híres színésze, I. Szakata Tódzsúró játszotta a főszerepet, 1705-től azonban ismét csak a bábjátékokra koncentrált, talán azért, mert kedvenc színésze visszavonult, vagy mert a városi polgárság körében egyre kedveltebb lett a bunraku. 1695 körül lett Szakata Tódzsúró kabukiszínházának „szerződtetett” darabírója, 1705-ben azonban Kiotóból [[Oszaka|Oszakába]] költözött, ahol Takemoto Gidajú bábszínháza, a Takemotoza működött. Haláláig ennek a színháznak maradt a szerzője. Legnagyobb sikereit a szerelmi öngyilkosságokról szóló darabokkal, valamint a ''Kuo-hszing-je csatái'' című történelmi kalandjátékkal aratta. 1715-től egyre inkább veszített népszerűségéből, még darabjainak zenéi is feledésbe merültek. Valószínűleg Oszakában halt meg 1725. január 6-án. Bizonyíthatóan 130 darabot írt, és még 15-öt tulajdonítanak neki. Ma a legnagyobb japán drámaírónak tekintik, és – nem csak ''Romeo és Júlia''-szerű cselekményei miatt – gyakran [[William Shakespeare|Shakespeare]]-hez hasonlítják.
16. sor:
A szerző dolga az volt, hogy szövegkönyvet írjon a kántálónak, aki azt egyedül, ''samiszen'' (lant) zenekísérettel adta elő. Az anyag teljes cselekményt tartalmazott színleírásokkal, színpadi utasításokkal, vagyis szinte regényként is lehetett olvasni. Csikamacu korai darabjai a háborús krónikákból merítették anyagukat, ''A Szoga-utódok''-ban például két fivér próbálja megbosszulni uraik, a Szoga testvérek halálát. Ami új motívum a régi történetben, az a Szogák kurtizán szerelmeseinek útja a meggyilkoltak anyjához: a ''micsijuki'', a „költői út” a prostituáltak szánni való sorsát, valamint a tragikusan megszakított szerelmet példázza. Hasonló témákat boncolgat ''A diadalmas Kagekijo'' is. Ezek, a ''Kuo-hszing-je csatái''-val együtt, az úgynevezett ''dzsidaimono'' (történelmi darabok) alműfajt képviselik.
Egészen új, a korabeli városi polgárság életéből vett tematikát vezetnek be ''szevamono''-darabjai, elsősorban a páros szerelmi öngyilkosságokról szólók, elsőül a ''Szerelmi öngyilkosság Szonezakinál'', amelyben Tokubei, a boltos és Ohacu, a prostituált, nem tudván választani a társadalmi előírások parancsa ''(giri)'' és a szívük szava ''(nindzsó)'' között, menekülésképpen eldobják maguktól az életet. A darab akkora sikert aratott, hogy Csikamacu még 11 hasonló témájút írt. Népszerűségükre mi sem jellemzőbb, mint hogy a városokban ugrásszerűen megnőtt a szerelmi öngyilkosságok száma, és a [[
*''Jocugi Szoga'' („A Szoga-utódok”) (1683)
40. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{japán irodalom}}
[[Kategória:Japán költők, írók]]
[[Kategória:1653-ban született személyek]]
|