„Gyorsacél” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a (Effendi átnevezte a(z) Szerkesztő:Effendi/Gyorsacél lapot a következő névre: Gyorsacél: új lap)
a (clean up AWB)
<!-- gyorsacél, HSS, High Speed Steel -->
[[Fájl:Left hand drill bit.jpg|bélyegkép|jobbra|1. ábra: Csigafúró - a legismertebb gyorsacél szerszám (1/8", balos)]]
A '''gyorsacél''' (ismert még: HSS-acél az angol High Speed Steel szavak kezdőbetűiből) olyan erősen ötvözött<ref>Akár 30%-ot is elérheti az ötvözők aránya.</ref> különleges szerszám[[acél]], amely az egyéb [[szerszámacél|szerszámacélokhoz]]okhoz képest 5-30-szor gyorsabb megmunkálást tesz lehetővé. A gyorsacél szerszámok - összetételtől függően - akár 500-600 °C-ra is felhevülhetnek munka közben a forgácsoló él számottevő károsodása nélkül A gyorsacél szerszámok keménysége 60 [[Rockwell-keménység|HRC]] felett van. Rendkívüli tulajdonságait a nagyon kemény és hőálló [[wolfrám-karbid]]nak, a szemcsefinomító egyéb ötvözeteknek, továbbá a megfelelő hőkezelésnek köszönhetik<ref>http://www.wisegeek.com/what-is-high-speed-steel.htm What is High Speed Steel?</ref>.
 
Leginkább ismert gyorsacél szerszám a csigafúró (1. ábra). A csigafúrókon kívül gyorsacélból (is) készülnek például: eszterga-, gyalu- és vésőkések, palást- és hosszlyukmarók, központfúrók, süllyesztők. Előszeretettel alkalmazzák automata gépek hidegalakító-térformázó és kivágó-lyukasztó szerszámainak készítésére is.
== Története ==
A gyorsacélokat az 1900-as évek végén a növelt sebességű forgácsolási igények miatt fejlesztették ki.
Az első hivatalosan is bejegyzett gyorsacél 1910-ben T1-jelű<ref>George Roberts: Tool Steels, ASM International, 1998, ISBN 1615032010</ref> A T1 jelű gyorsacélt a Crucible Steel Co. szabadalmaztatta.<ref name="Boccalini">{{cite journal
| last = Boccalini
| first = M.
Fájl:Drill tip spur.jpg|9. ábra: Titán-nitrid bevonatú gyorsacél csigafúró, famegmunkáláshoz</gallery>
</center>
A bevonatok kétszeresére növelik a gyorsacél szerszámanyagokkal elérhető forgácsolási sebességeket. A bevonatok keménysége 3-10-szerese a gyorsacél szerszámnak. Legismertebb a [[titán-nitrid]] és a [[titánkarbid]] bevonat<ref>DORMER: Technical Handbook 16-18.o. </ref> A bevonatok sokféleképpen készíthetőek: klasszikus eljárás a nitridálás, keménykrómozás és a fémszórás. A forgácsoló szerszámok többsége vákuumgőzöléses eljárással kapja bevonatát. A különféle
bevonatolási eljárások összehasonlítása a 3. táblázatban található.
 
 
== Magyarországi helyzetkép ==
Magyarországon a rendszerváltás előtti időkben eltérő tulajdonságú és összetételű gyorsacélokat gyártottak az MSZ 4351-56 szerint<ref>Ohmacht - Sárközi: Műszaki táblázatok és képletek 613. o., Műszaki Könyvkiadó, Táncsics Könyvkiadó, 1963, ISBN nélkül </ref>, amelyek minőségeit és vegyi összetételét a 4. táblázat tartalmazza. A 4. táblázat szerinti összetételű anyagokból még számos helyen komoly mennyiség áll rendelkezésre, amit gazdasági okokból sem célszerű megsemmisíteni.
 
''4. táblázat''
 
{{DEFAULTSORT:Gyorsacel}}
[[Kategória:anyagokAnyagok]]
[[Kategória:fémmegmunkálásFémmegmunkálás]]
278 852

szerkesztés