„Titkosszolgálat” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a (clean up AWB)
A '''titkosszolgálat''' az államok érdekeinek védelmében, titkos eszközökkel dolgozó állami szervezetek összefoglaló elnevezése.
 
Feladataik közé tartozik elsősorban az információszerzés az adott állam ellen irányuló, külső és belső titkos tervekről és cselekedetekről, a potenciális ellenfelek stratégiai és gazdasági helyzetének titkairól. Az információszerzés mellett gyakran titkos, úgynevezett aktív intézkedéseket is végeznek az ellenfél helyzetének hátrányos befolyásolása érdekében. Ezek sajtóbotrányok keltésétől akár robbantásokig vagy célzott likvidálásokig is terjedhetnek.
A titkosszolgálatok a [[kémkedés]] ősi mesterségéből alakultak ki. A modern titkosszolgálatok a 19. században jelentek meg és a 20. századra fejlődtek ki a világ számos országában.
 
A modern titkosszolgálatok tevékenységének részleteit, főképpen külső együttműködőiket a szakma szabályai szerint titokban kell tartaniuk feletteseiktől, kormányaiktól is, különösen demokratikus államokban, ahol a kormányok gyakran változhatnak. A kormányok viszont nehezen tűrik a titkosszolgálatok viszonylag nagy függetlenségét e téren. Ezért is gyakori, hogy a nagyhatalmak több párhuzamos titkosszolgálatot is működtetnek, a munkamegosztás mellett részben annak érdekében is, hogy e szolgálatok információit egymással szemben is lehessen ellenőrizni. (A [[KGB]] és a [[Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)|GRU]] az egykori Szovjetunióban, a [[Gestapo]] és az [[Abwehr]] a hitleri Németországban. Az Egyesült Államokban a „hírszerző közösség” 17 különböző szervezetből áll. <ref>{{cite web |url= http://www.intelligence.gov/about-the-intelligence-community/ |title= About the Intelligence Community |accessdate=2012-05-4|language= angol}}</ref>)
 
A titkosszolgálatok leggyakoribb felosztása kettős: hírszerzés (Magyarországon például az [[Információs Hivatal]], az Egyesült Államokban [[CIA]], Nagy-Britanniában az [[MI6]]), és (kém)elhárítás (Magyarországon az [[Alkotmányvédelmi Hivatal]], az Egyesült Államokban az [[FBI]], Nagy-Britanniában az [[MI5]]), illetve polgári és katonai jellegű (Magyarországon a [[Katonai Biztonsági Hivatal]], a korabeli Szovjetunióban a GRU, az Egyesült Államokban a DIA) szolgálatok. Diktatúrákban nagy szerepe van még a belső ellenzék elleni elhárító tevékenységnek, a politikai rendőrségnek ([[Államvédelmi Hatóság]] (ÁVH), KGB, Gestapo, [[Securitate]]). Demokratikus államok is végeznek – korlátok között, alkotmányvédelmi jelleggel – ilyen tevékenységet, de általában egy szervezetben a kémelhárítással.
==Terminológiai kérdések==
 
A titkosszolgálatok elnevezései is hagyományosan sokfélék és megtévesztők, de leggyakrabban szerepel bennük az utalás a biztonságra, információra, védelemre. A diktatúrákban régebben általában az állam védelmét, biztonságát helyezték előtérbe az elnevezésben, a demokratikus országokban ehelyett gyakrabban a nemzet védelme, biztonsága szerepel.
 
A titkosszolgálatok hivatásos tagjai gyakran katonai rendfokozatokat viselnek, mind a katonai, mind a polgári szolgálatok esetében. Más országok a rendőrségihez hasonló vagy azzal azonos rendfokozatokat alakítottak ki.
*{{cite web |url= http://www.zmne.hu/tanszekek/Hadtortenelem/tematika/spy/hirszerzes.doc |title= A katonai hírszerzés története |accessdate=2012-05-04|author=Hajma Lajos |authorlink=Hajma Lajos |publisher=Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem |format=Word}}
*{{cite book |author=Losonczy V. László |title= Kézikönyv azoknak, akiket figyeltek, figyelnek, figyelni fognak|publisher= Pallwest Budapest|year= 1990 |pages= |id= ISBN 963 272 301 5}}
 
[[pl:Służby specjalne]]
==További információk==
{{Commonscat|Secret service}}
 
[[Kategória:Titkosszolgálatok| ]]
 
[[pl:Służby specjalne]]
264 839

szerkesztés