„Szójabab” változatai közötti eltérés

 

A szójabab az egyik olyan növény, mely tekintetében különösen fontos a génmódosítás kérdése. A folyamatot a [[Monsanto]] által először az Egyesült Államokban ''Roundup Ready Soybean'' néven piacra dobott fajta (más néven: [[GTS 40-3-2]] vagy MON-Ø4Ø32-6) nyitotta meg 1994-ben, mely rezisztens a cég által ''Roundup'' márkanév alatt forgalmazott [[glifozát]] növényvédő szerre.<ref>{{cite journal |pages=1451–1461 |doi=10.2135/cropsci1995.0011183X003500050032x |title=Development, Identification, and Characterization of a Glyphosate-Tolerant Soybean Line |year=1995 |last1=Padgette |first1=S. R. |last2=Kolacz |first2=K. H. |last3=Delannay |first3=X. |last4=Re |first4=D. B. |last5=Lavallee |first5=B. J. |last6=Tinius |first6=C. N. |last7=Rhodes |first7=W. K. |last8=Otero |first8=Y. I. |last9=Barry |first9=G. F. |journal=Crop Science |volume=35 |issue=5}}</ref> Mára az amerikai kontinensen termelt szója nagyrésze génkezelt. Akárcsak más glifozát-rezisztens növények esetében felmerült, hogy a génmódosított növények csökkentik a [[biodiverzitás]]t. Egy 2003-as kutatás szerint a biodiverzitás ugyan nem csökent lényegesen, ám néhány vállalat esetében az elit termés tekintetében a diverzitás korlátozott volt.<ref>{{cite book |last= Liu |first= KeShun |title= Soybeans: Chemistry, Technology, and Utilization |year=1997 |publisher= Springer |location=Berlin|isbn= 0-8342-1299-4 |page= 532}}</ref><ref>{{cite journal |doi=10.2135/cropsci2003.0409 |author=Sneller CH |title=Impact of Transgenic Genotypes and Subdivision on Diversity Within Elite North American Soybean Germplasm |journal=Crop Science |volume=43 |pages=409–414 |year=2003}}</ref>

 

2006-ban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma egy tanulmányt készíttetett a GM-növények gazdasági hatásáról. A tanulmány szerint szója esetében a használt növényvédőszerek mennyisége 1995-2002 között nem változott, míg kukorica és gyapot esetében számottevő csökkenés figyelhető meg. Összességében mintegy 310 millió dollár profitot hozott a génkezelt növények bevezetése, ám ennek nagy részét a magkereskedők (40%) és a biotech cégek (28%) fölözték le, míg a gazdák (20%) csak szerény méretekben részesültek a haszonból. A tanulmány megállapítja, hogy a génkezelt haszonnövények közül a szója elterjedése volt a legdinamikusabb, és 2005-re elérte a teljes vetésterület 87%-át.<ref>{{cite web| publisher = United States Department of Agriculture|url=http://www.ers.usda.gov/publications/eib11/eib11.pdf | format = PDF|title = The First Decade of Genetically Engineered Crops in the United States |last = Fernandez-Cornejo | first = J. | coauthors = Caswell, Margriet|date = April 1, 2006| accessdate =February 18, 2012}}</ref>