Wikipédia

„Rudolf nyugati frank király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Élete: javítgatás, linkek
{korrektúra} sablon ki
1. sor:
{{korrektúra}}
{{forma|1=}}
[[kép:Raoul Ier.jpg|thumb|right|200px|Burgundi Rudolf (új fantáziakép)]]
10 ⟶ 9 sor:
Rudolf apai nagyszülei: Bivin of Gorze (frank származású nemesember, a Bosonid-dinasztiából) és Richildis grófnő (idősebb Boso Valois gróf második leánya).
 
Rudolf anyai nagyszülei: II. Konrád auxerre-i gróf és [[Worms-]]i Waldrada (régebben Judit), aki Friuli Eberhard herceg legkisebb leánya volt.
 
== Testvérei ==
 
* Hugó (? – 952), más néven Fekete Hugó, aki 923-ban lett Burgundia hercege. Nem tudni pontosan, megnősült-e valaha. Egy biztos, halála után Autun, Troyes, Avallon és Dijon grófja, Chaloni Gilbert of Chalon (Hugó húgának, Ermengard-nakErmengardnak a férje) követte őt a hercegi székben mint neje társuralkodója.
* Boso
* Ermengard, ő Chaloni Gilbert of Chalon hitvese volt, akinek két leányt (Adelais és Liutgarde) szült.
* Adelheid, ő II. Reginar hainaut-i gróf felesége lett, akinek három gyermeket (Reginar, Rodolphe és Liéthard) szült.
* Richilda, ő I. Litaud mâcon-i gróf felesége lett.
24 ⟶ 23 sor:
A 30 esztendős Rudolf 921-ben nőül vette a 26 éves franciaországi Emma hercegnőt, [[I. Róbert francia király|I. Róbert király]] és második felesége, Vermandois-i Beatrix grófnő leányát. 13 évig tartó házasságukból egyetlen fiúgyermek született, Lajos, aki 934-ben, még gyermekként meghalt.
 
Rudolfot 923-ban a nemesek megválasztották Nyugat-Franciaországa [[Nyugati Frank Királyság]] királyának, így néhai apósát, I. Róbertet követte a trónon. Az újdonsült uralkodót Walter, Sens érseke koronázta meg 923. július 13-án, vasárnap, Soissons városában. Amikor felkenték őt királlyá, lemondott Burgundia hercegi címéről, melyet két évig birtokolt, s átadta azt öccsének, Fekete Hugónak. Csakhogy a [[Karoling-ház]]ból származó [[III. Károly nyugati frank király|III. Károly]], aki 898 és 922 között volt Nyugat-Franciaországa Nyugati Frank Királyság királya (911 és 919 között pedig [[Lotaringia]] uralkodója), még életben volt, és szintén igényt tartott erre a koronára.
 
Azonban Rudolf sógora, II. (Vermandois-i) Herbert gróf, aki feleségül vette Emma királyné testvérét, csapdát állított Károlynak. Találkozóra hívta őt, ahol elfogatta és foglyul ejtette, majd pedig börtönbe vetette Károlyt. Rudolf egyik első uralkodói intézkedése az volt, hogy sereget vezetett [[I. Henrik német király]] ellen, aki egy évvel korábban, Jülich tartományban még szövetségre is lépett Rudolf néhai apósával, I. Róbert királlyal. A lotaringiai uralkodó, együtt a német királlyal, személyesen is találkozott Rudolffal s annak hatalmas hadseregével. Megbeszélésük végül egy újabb békekötéssel zárult. Habár 925-ben az akkori német uralkodó megtámadta a köpönyegforgató Gilbertet, Lotaringia hercegét, aki már előtte is sorozatosan váltogatta, hogy épp kinek az oldalán áll, és Henrik király megszerezte Franciaországtól a Lotaringia feletti rendelkezési jogot, Rudolf – jelen helyzetében – nem volt olyan katonai helyzetben, hogy ellenálljon Henrik ezen törekvéseinek.
 
924 körül már [[vikingek|viking]] hadak is fenyegették Nyugat-Franciaországota Nyugati Frank Királyságot, azon belül pedig a [[Loire-völgyet]] völgyét. Nagy Hugó, Emma testvére is veszélybe került emiatt, ám Rudolf nem lépett közbe. A hódító seregek hamarosan megtámadták Burgundiát, Rudolf testvérének tartományát, s el is foglalták azt, majd pedig a csapatok tovább vonultak Melun irányába, s így már Rudolf birodalmába is behatoltak. Ekkor már a francia király is úgy érezte, ellenállásra lesz szükség, ezért saját hűbéresei és sógora, Herbert gróf katonai segítségét kérte, majd pedig Burgundiában kezdett el további csapatokat toborozni. Ezek után Nagy Hugót is szerencsésen meggyőzte arról, hogy embereivel csatlakozzon hozzájuk egy esetleg kirobbanó harc esetén. A betörő vikingek végül kivonultak az országból, ám a [[normannok]], akiket még 911-ben III. Károly telepített le [[Rouen]] közelébe, hirtelen fellázadtak, s portyázva végigsöpörtek azon a régión. Herbert és [[I. Arnulf flamand gróf]] katonákkal támogatta Rudolfot azokban a zűrzavaros időkben, s sikeresen bevették az észak-franciaországi Eu városát, ám a Fauquemberguesand közelében vívott ütközetben Rudolf megsérült, Ponthieu grófot (II. Helgaud) pedig megölték. Sok normann felkelő is elesett ebben a csatában.
 
Ugyancsak 926-ban történt, hogy Rudolf tárgyalásokba kezdett Vak Lajossal, Provence királyával a magyarok kapcsán, akik akkoriban [[honfoglalás|telepedtek le]] Európában, Lajos pedig fenyegetve érezte magát általuk. Sajnos igaza is lett, mivel 930-ban a magyarok megszállták [[Reims]] környékét, ám kivonultak onnan, mielőtt még Rudolf serege lerohanta volna őket. (Lajos még 928-ban meghalt.) 935-ben a magyarok már Burgundiát is megszállták, Rudolf pedig haladéktalanul odaküldte hatalmas seregét, minek láttán az ellenség harc nélkül megfutamodott. Ennek következtében mind a vikingekkel, mind pedig a magyarokkal szemben biztonságba került Franciaország, s ez az állapot még Rudolf halálakor, vagyis egy év múlva is érvényben volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rudolf_nyugati_frank_király”