„Tripitaka Koreana” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
== Története ==
A szútragyűjteménynek (a [[szútra]] [szanszkrit:सूत्र - ''sūtra''] szó szerinti jelentése: „szál”, „fonal”, „vonal”, valamit összetartó, összefogó dolog. Elvont értelemben – ahogy ide kapcsolódóan is - aforizmák, prédikációk jelentésben kell érteni.) a [[Buddhizmus Kínában|kínai]] buddhista kánon az alapja, először 1011-től kezdve 76 éven át a szövegeket fatáblákra faragva, 1087-ben készült el. A [[Korjo|Korjo-dinasztia]] (918–1392) ekkor épp a [[Kitajok|kitajokkal]] háborúzott, akik már harmadik alkalommal törtek be az országba. A buddhista szövegek faragásának egyik célja a [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] segítségül hívása volt, egyfajta erőmerítésként értelmezték a készítés folyamatát.
Ezt a konkrét kész első Tripitakát a koreaiak ''Csodzso Tedzsangjong''-nak nevezik (初雕大藏經). Alapja a kínai Északi [[Szung-dinasztia]] (Északi Szung - 北宋, 960-1127; időbeli és nem térbeli fogalom, a Szung dinasztia korai időszakát jelöli.) alatt készült mű - 972 és 983 között - ennek neve angolos átírásban: „[[Bei Song Guanban Dazangjing]]” (北宋官版大藏經), és szintén fatáblákba faragott összeállítás. (Ez a [[Csin-dinasztia (1115–1234)|Csin-dinasztia]] északról való betörése során pusztult el.) A ''Csodzso Tedzsangjong''-ot a [[Puinsza]] (符仁寺) kolostorban őrizték a [[Palgong]] (八公山) hegyen, de ezek az eredeti fatáblák elpusztultak a „koreai tatárjáráskor”. 1232-ben a mongol seregek végigsöpörtek az egész [[Koreai-félsziget|koreai félszigeten]], pusztítást hagyva maguk után, hasonlóképp, mint tíz évvel később [[Magyarországon]]. Az első Tripitaka Koreana így ekkor a tűz martaléka lett.
45. sor:
Buddhista szerzetesek a munka digitalizálásával foglalkoznak manapság - hogy az interneten keresztül, mindenkihez teljes valójában eljusson.
== Jellemzői ==
[[File:Tripitaka storage2.jpg|thumb|A Tripitaka Koreana táblái]]
| |||