„Disznóparéjfélék” változatai közötti eltérés

| unranked_ordo = [[Core eudicots]]

Előfordulnak közöttük száraz területeken élő szukkulensek is (pl. ''Salicornia'' sp.). [[levél (botanika)|Leveleik]] épek, melyek szórtan vagy átellenesen állnak, alakjuk tojásdad vagy deltoidszerű, általában csupasz,esetleg finoman szőrözött, molyhos.

Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű [[virágtakaró]]juk hártyás, zöld színű vagy színes [[virágtakaró|lepellevelekből]] áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. A csoport általános [[virág]]képlete: *'''P'''5–2 '''A'''5–1 '''G'''(3–2). Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomoly[[virágzat]]ban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú tok[[termés]]ük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok.

A korai rendszerekben nem sorolták közéjük a libatopféléket. Így pl. a [[Soó-rendszer]]ben a szegfüvek rendjében ''(Caryophyllales = Centrospermae)'', a ''Chenopodineae'' alrendben szerepel mint család. A [[Hortobágyi-rendszer]]ben hasonló az elhelyezésük. A [[Borhidi-rendszer]]ben pedig a ''Charyophyllidae'' alosztályban, a libatopvirágúak rendjében ''(Chenopodiales)'' szerepel családként.

Az [[APG III-rendszer]]ben a családot a [[szegfűvirágúak]] rendjébe sorolják, a [[szegfűfélék]] ''(Caryophyllaceae)'' testvércsoportjaként. Ide tartoznak a korábban a ''[[Chenopodiaceae]]'' családba sorolt fajok is. Ezen újonnan, szélesebb értelemben definiált család [[monofiletikus]]ságát erős morfológiai és filogenetikus bizonyítékok támasztják alá <ref>Judd et al (2008). Plant Systematics: A Phylogenetic Approach, Third Edition. Sinauer Associates, Inc. Sunderland, MA</ref> Egyes fajok régóta használt liszt-, főzelék- vagy éppen takarmánynövények. Számos fajuk pollenallergiát okoz. A jól ismert [[libatopfélék]] ''(Chenopodiaceae)'' közé tartozik a [[cékla]], a [[libatop]] vagy a [[Spenót (növényfaj)|spenót]] is.

A libatopfélék közéjük sorolása előtt az ''Amaranthaceae'' [[sensu stricto]] kb. 65 nemzetséget és 900 fajt tartalmazott. Ezen fajok legtöbbje a trópusi Afrika vagy Észak-Amerika területén élt. Egyes fajok [[gyom]]növények, mások népszerű kerti [[dísznövény]]ek, különösen az ''[[Alternanthera]]'', ''[[Disznóparéj|Amaranthus]]'', ''[[Celózia|Celosia]]'' és ''[[Iresine]]'' nemzetségek fajai. Sok fajuk [[sókedvelő]].