„Jagelló Katalin svéd királyné” változatai közötti eltérés

'''Jagelló Katalin''' ([[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Katarzyna Jagiellonka''), [[Krakkó]], [[1526]]. [[november 1.]]. – [[Turku]] vára, [[Finnország]], [[1583]]. [[szeptember 16.]].) [[Jagelló-ház]]i lengyel királyi hercegnő, [[III. János svéd király]] feleségeként [[1562]]-től Finnország hercegnéja, [[1569]]-től [[Svédország]] királynéja. [[III. Zsigmond lengyel király]] anyja.

[[1526]]. [[november 1]].|november 1-jén]] született [[I. Zsigmond lengyel király]] és [[Sforza Bona lengyel királyné|Bona Sforza milánói hercegnő]] ötödik gyermekeként. Habár kezére [[IV. Iván orosz cár]] is pályázott, Wasa János svéd herceg, [[XIV. Erik svéd király]] öccse nyerte el azt. Esküvőjüket [[1562]]. [[október 4]].|október 4-én]] [[Litvánia]] fővárosában, [[Vilnius]]ban tartották, mivel János [[Finnország]] hercegeként független külpolitikát folytatva, nem kapott engedélyt bátyjától a házassági szerződés megkötéséhez. A fiatal házasok a finnországi [[Turku]] várában rendezték be udvartartásukat. János beavatkozása [[Livónia]] ügyeibe azonban arra bírta XIV. Eriket, hogy hadat üzenjen öccsének. 10 000 fős sereggel Finnországba indult, hogy elfoglalja János székvárosát, Turkut. [[1563]]. [[augusztus 12]].|augusztus 12-én]] a vár védői letették a fegyvert, ami végül János és Katalin elfogásához vezetett. A hercegi párt fogolyként Svédországba szállították, majd a gripsholmi várba internálták.

Egyetlen fiát, Zsigmond herceget szigorú [[katolicizmus]]ban neveltette, abban a reményben, hogy a lengyel-litván [[Jagelló-ház]] kihalása után mint I. Zsigmond unokája, megszerzi a lengyel koronát. [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] halála után, [[1587]]-ben a lengyel rendek királyukká választották az ifjú svéd herceget, Katalin azonban ezt már nem érhette meg. [[1583]]. [[szeptember 16]].|szeptember 16-án]], életének 56. évében hunyt el a finnországi Turkuban. Az [[uppsala]]i székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

===Források===