„Ukránok” változatai közötti eltérés

29 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban különültek el, nemzetté alakulásuk a [[17. század|17]]–[[19. század]]ban ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, a [[ruszinok|ruszin]] népcsoportok ([[huculok]], [[lemkók]], [[bojkók]], [[dolisnyánok]]). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire [[ortodox kereszténység|ortodoxok]], egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görög katolikus vallásúak.
 
Az első ukrán nyelvű irodalmi alkotást [[Ivan Petrovics Kotljarevszkij]] írta 1798-ban. A 19. század közepén [[Tarasz Hrihorovics Sevcsenko|Tarasz Sevcsenko]] és [[Pantelejmon Kulis]] írásai már magas irodalmi színvonalat értek el.
 
Az ukrán nyelv szókincsének 84 százaléka azonos a belarusz neyelvvel, a lengyel nyelvvel 70, a szerb nyelvvel 68 százalék, az orosszal 62 százalékos az egyezés E nyelvek mind a kölcsönös érthetőség határán mozognak.