„Paget János” változatai közötti eltérés

'''Paget János''', '''John Paget''' (Thorpe Satchville [[LeicestershireLoughborough]],<ref>A sok helyen szereplő Thorpe Satchville téves adat, a család csak 1821-ben költözött ide, lásd: {{CitPer | aut = Kovács Sándor | tit = Kétszáz éves született John Paget, Erdély magyar honpolgára | per =Keresztény Magvető | ann= 2008 | tom = 114 | fasc = 2 | pag = 205–26 | url = http://epa.oszk.hu/02100/02190/00214/pdf/KM_2008_02_203.pdf}}</ref> Anglia, [[1808]]. [[április 18.]] – [[Aranyosgyéres]], [[1892]]. [[április 10.]]) angol származású, magyarrá lett mezőgazdász és író.<ref>{{CitPer| aut = Martin János: | tit = Paget János, az angolból lett erdélyi szabadságharcos, magyar földesúr, ''| per = Szabadság'', | ann = 2013. június| lun = 6 | die = 1 [W url = http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/categ_id/32;jsessionid=38701183683B8EAE56339331E5675D78 Online hozzáférés]}}. Halála dátuma ebben a cikkben április 12, nem április 10.</ref>

Egy tanulmányútja alkalmával, 1835-ben [[Olaszország]]ban megismerkedett a magas műveltségű [[Wesselényi Polixena|Wesselényi Polixenával]], [[Bánffy László]] báró feleségével, akit később – miután ő férjétől, Bánffy Lászlótól elvált – feleségül vett. [[Aranyosgyéres]]en telepedett le, ahol mintaszerű gazdálkodásba kezdett. Beutazta [[Magyarország]]ot és [[Erdély]]t, tapasztalatairól könyvet is írt.<ref> Útitársai is voltak William Sanford újságíró és Georg Edward Hering tájképfestő. </ref> Az 1839-ben megjelent könyv nagyon tárgyilagosan mutatta be Magyarország és Erdély szociális, politikai és gazdasági helyzetét. Paget Jánosnak sikerült felszámolnia számos olyan téves eszmét, amely a kontinens nyugati féltekén makacsul tartotta magát. A címlapra [[Dante]] [[Isteni színjáték]]ából választották egy mottót. [[Babits Mihály]] fordításában :„Ó, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát, félrevezetni már!” <ref> Az eredeti olasz szöveg: „Beata Ungheria! Se non si lascia piu malmenare!”</ref> Később a könyvét [[1842]]-ben német nyelven is kiadták. Londonban 4 kiadást ért meg a könyv. Az Egyesült Államokban kétszer is megjelent. Először [[1850]]-ben , ezzel készítették elő Kossuth érkezését.

A szabadságharc után nejével együtt [[Anglia|Angliába]] menekült. 1855-ben tért vissza gyéresi kastélyába, ahol korszerű mintagazdaságot szervezett. Számos gazdaságot és művelődést előmozdító kezdeményezésben játszott szerepet. Alapító tagja volt az [[Erdélyi Gazdasági Egylet]]nek, tevékeny híve volt az [[Erdélyi Unitárius Egyház]]nak, nevét alapítványával is megörökítette. Több magyar nyelvű munkát fordított angolra. 1868Az 1878-tóliki tagjapárizsi voltvilágkiállítást követően a [[Magyarfrancia Történelmibecsületrenddel Társulat]]naktüntették ki.<ref>{{CitPer | aut = Kovács János | tit = Paget János Esq. életirata | per = Keresztény Magvető | tom = 28 | fasc = 2 | ann = 1893 | url = http://epa.oszk.hu/02100/02190/00472/pdf/KM_1893_2_090.pdf}}</ref>

Temetésén [[I. Ferenc József magyar király(püspök)|Ferenc József]] [[unitárius]] püspök mondott beszédet.

Paget fia, Paget Olivér aki [[Garibaldi]] seregében harcolt, de igen fiatalon elhunyt.

* Ferencz Lenke – Tasnádi Zsolt: ''[http://www.kfkitermeszetvilaga.hu/chemonet/TermVil/tv2002/tv0205/ferencz.html John Paget János angol és magyar világa.]'' In: ''[[Természet Világa]] 133. évfolyam, 5. szám, 2002. május.