„Holland Kelet-indiai Társaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a | logo → | logó , egyéb apróság AWB |
||
1. sor:
{{Cég infobox
| név = Holland Kelet-indiai Társaság
|
| képméret = 75px
| típus = Részvénytársaság
| jelmondat =
25 ⟶ 26 sor:
[[Fájl:Flag of the Dutch East India Company.svg|250px|jobbra|bélyegkép|A Holland Kelet-indiai Társaság zászlaja.]]
A '''Holland Kelet-indiai Társaság''' ([[holland nyelv|hollandul]] '''Vereenigde Oost-Indische Compagnie''' rövidítve '''VOC''', szó szerint '''Egyesült Kelet-indiai Társaság'''), vagy másik gyakran emlegetett nevén [[Németalföld]]i Kelet-indiai Társaság volt a világ első igazi multinacionális vállalata és az első amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel létrehozta a modern [[tőzsde|tőzsdét]].
[[1602]]-ben alapították, és viszonylag hamar nagy méretű holland [[Gyarmat (terület)|gyarmat]]birodalmat épített ki [[ázsia|Ázsiában]] (akkori nevén: [[India]]). [[1619]]-ben [[Pieterszoon Coen]], a Társaság akkori vezetője alapította meg Batavia ([[Jakarta]]) városát. A [[XVII. század]] első felében a társaság csaknem monopolizálta a keleti [[fűszer]]kereskedelmet. [[1638]]-[[1658|58]]-ban Ceylont([[Srí Lanka]]), [[1641]]-ben Malakkát ([[Malajzia]]) ragadta el a [[portugália|portugáloktól]], [[india|Indiában]] azonban kénytelen volt meghátrálni az [[angolok]]kal szemben. [[Hollandia]] gyarmatai közül [[Jáva]] és Madura szigetek, [[Szumátra]], Nyugat-[[Borneó]], [[Celebesz]], Nyugat-[[Új-Guinea]] és [[Bali]] tartoztak a Holland Kelet-indiai Társasághoz. A gyarmatárukból származó óriási haszon [[Hollandia|Hollandiát]] a [[XVII. század]]ban "Európa bankárjává" tette. A nemzetközi pénzforgalom központjává így [[Amszterdam]] vált.
A Holland Társaság igen eredményesnek bizonyult, remek mérlegeket mutatott be urainak – innen erednek a mai könyvvitel és beszámolókészítés alapjai is –, a [[XVII. század]] vége felé azonban a hanyatlás jelei mutatkoztak, és a hivatalnokok [[demoralizáció]]jával a [[deficit]] egyre növekedett. A [[XVIII. század]] végén már nem bírtak az angolokkal lépést tartani; a [[Nagy francia forradalom|francia forradalmi]] háborúk kezdetén pedig az angolok sorra elfoglalták a Társaság gyarmatait. [[1798]]-ban a hollandi népképviselet a Társaságot végképen megszüntette, gyarmatait maga az állam vette át, mely a Társaság adósságait is átvállalta.
== Alapítás ==
Miután a [[Portugália|portugálok]] [[1498]]-ban felfedezték az [[Ázsia|Ázsiába]] irányuló hajózási útvonalakat, [[1595]]-ig a keleti-[[fűszer]] kereskedelem teljes mértékben a [[Portugália|portugálok]] kezében volt, amire a [[tordesillasi szerződés]] szerint is kizárólagos joguk volt. A térképeket és hajózási útvonalakat szigorúan titokban tartották, így Portugália biztosította monopolhelyzetét a kereskedelemben. Csak miután [[1592|1592-ben]] [[Jan Huygen van Linschoten]] visszatért a távol-keletről, került a köztársaság birtokába elegendő tudás ahhoz, hogy egy expedíciót indítson.
[[1595|1595-ben]] a ''[[Compagnie van Verre]]'' (Hosszútávú Társaság) egy négy hajóból álló expedíciót küldött [[India|Indiába]] [[Cornelis de Houtman]] kereskedő vezetésével. [[1597|1597-ben]], mikor négyből három hajó épségben visszatért, bebizonyosodott, hogy az ilyen kereskedelem lehetséges. [[Hollandia]] már a következő évben számos hajót indított [[India|Indiába]]. Néhányan szerencsétlenül jártak, de mások hatalmas nyereségre tettek szert. [[1598]] és [[1601]] között újabb 15 expedíciót indítottak, amikben összesen 65 hajó vett részt.
12 különböző vállalkozás létezett a Holland Kelet-indiai Társaság 1602-es megalakulása előtt, ezek a ''Compagnie van Verre'' (Hosszú távú Társaság), a ''Nieuwe Compagnie'' (Új Társaság), az ''Oude Compagnie'' (Régi Társaság), a ''Nieuwe Brabantse Compagnie'' (Új Brabanti Társaság), a ''Verenigde Compagnie Amsterdam'' (Egyesült Amszterdami Társaság), a ''Magelaanse Compagnie'' (Magellán Társaság), a ''Rotterdamse Compagnie'' (Rotterdami Társaság), a ''Compagnie van [[Balthazar de Moucheron|De Moucheron]]'' (De Moucheron Társaság), a ''Delftse Vennootschap'' (Delfti Gazdasági Társaság), a ''Veerse Compagnie'' (Komp Társaság), a ''Middelburgse Compagnie'' (Middelburgi Társaság) és a ''Verenigde Zeeuwse Compagnie'' (Egyesült Zeeuwi Társaság).
41 ⟶ 42 sor:
Az új Holland Kelet-indiai Társaság részvényeket bocsátott ki, amiket ezen társaságok tulajdonosai megvehettek. A VOC [[1602]]. március 20-án alakult meg hat kamarával ([[Amszterdam]], [[Zeeland]], [[Enkhuizen]], [[Delft]], [[Horn]] és [[Rotterdam]]). A VOC privilégiumot kapott a [[Jóreménység foka]] és a [[Magellán-szoros]] közötti területen folytatandó kereskedelemre. Felhatalmazása kiterjedt arra is, hogy háborút indítson, egyezményeket írjon alá, illetve településeket alapítson. A 6,5 millió gulden alaptőkéből Amszterdam 57%-ot, Zeeland 20%-ot, Enkhuizen 8%-ot, Delft 7%-ot, Hoorn 4%-ot és Rotterdam 3%-ot állt.
A részvényesek regisztrációja 1602 augusztusának első hetében kezdődött és augusztus 31-én zárult. Az utolsó héten különösen sokan regisztráltak. A vezetés a Tizenhét Úr kezében volt, akik közül nyolcat Amszterdam választott, a fennmaradó kilencet a többi város kamarái jelölték ki. Az árfolyam jelentősen emelkedett, mikor 1605-ben [[Steven van der Hagen]] gazdag rakománnyal tért vissza.
1611-ben fizették ki az első osztalékot a részvényeseknek, de mivel természetben fizettek, nem volt mindenki elégedett.
| |||