„II. Napóleon francia császár” változatai közötti eltérés

infobox, generális rendezés
(→‎Halála, utóélete: képaláírás javítása)
(infobox, generális rendezés)
Címke: HTML-sortörés
{{Uralkodó infobox
[[Fájl:Nap-receis 50.jpg|jobbra|bélyegkép|II. Napóleon, Reichstadt hercege, osztrák egyenruhában ([[Moritz Michael Daffinger|Moritz Daffinger]] festménye)]]
| név = II. Napóleon francia császár
| kép = Nap-receis 50.jpg
[[Fájl:Nap-receis 50.jpg|jobbra|bélyegkép| képaláírás = II. Napóleon, Reichstadt hercege, osztrák egyenruhában <br/>([[Moritz Michael Daffinger|Moritz Daffinger]] festménye)]]
| ragadványnév = „Sasfiók”
| titulusai = francia császári herceg<br/>római király<br/>pármai herceg (címz.)<br/>Reichstadt hercege
 
| állam = Franciaország
| megnevezés = császára
| uralkodási_név = II. Napóleon
| uralkodás_kezdete = [[1814]]. [[június 22.]]
| uralkodás_vége = 1814. július 7.
| uralkodási évei =
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| örököse = – <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->(trónfosztás)
| előd = [[I. Napóleon francia császár]]
| utód =
 
| uralkodóház = [[Bonaparte-ház]]
| teljes_név = Napoléon François Joseph Charles Bonaparte
| születési dátum = [[1811]]. [[március 20.]]
| születési hely = [[Tuileriák palotája]], [[Párizs]] {{zászló|Franciaország}}
| halálozási dátum = [[1832]]. [[július 22.]] {{életkor-holt|1811|3|20|1832|7|22}}
| halálozási hely = [[Schönbrunn|Schönbrunni kastély]], [[Bécs]] {{zászló|Osztrák Császárság}}
| temetés dátuma = [[1940]]. [[december 15.]] (Bécsből átszállítva)
| nyughelye = [[Les Invalides|Invalidusok temploma]], Párizs {{zászló|Franciaország}}
| házastárs =
| gyermekei = <!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
| édesapa = [[I. Napóleon francia császár|I. (Bonaparte) Napóleon]]
| édesanya = [[Mária Lujza francia császárné|Mária Ludovika főhercegnő]]
| lábjegyzet =
}}
{{egyért2|a franciák második császáráról|Napóleon (egyértelműsítő lap)}}
'''Napoléon François Joseph Charles Bonaparte''' ([[Tuileriák palotája]], [[Párizs]], [[1811]]. [[március 20.]] – [[Schönbrunn|Schönbrunni kastély]], [[Bécs]], [[1832]]. [[július 22.]]); francia császári herceg, [[I. Napóleon francia császár]] egyetlen törvényes fia, [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc osztrák császár]] unokája. 1814-ig a Francia Császárság trónörököse, 1814-ben '''II. Napóleon''' néven rövid ideig a franciák második császára, 1815-től Reichstadt hercege, 1814–18-ig Párma címzetes hercege ''(principe di Parma).'' A szépirodalomban és a magyar köznyelvben – [[Edmond Rostand]] drámájának címe nyomán – a ''„Sasfiók”'' melléknéven is ismert.
 
== Élete ==
=== Származása ===
[[File:Blason Roi de Rome.svg|balra|65px]]
''Őfelsége Napoléon François Joseph Charles Bonaparte, Róma királya, Franciaország császári hercege'' [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon császárnak]] és második feleségének, [[Mária Lujza francia császárné|Mária Ludovika osztrák hercegnő]] (Mária Lujza császárnénak) egyetlen közös gyermeke volt. Születésekor nyerte el a [[róma]]i királyi címet, amit atyja kreált a mindenkori trónörökös számára, ám valós uralmi pozíciót a megfelelő életkor elérése után sem jelentett volna. Születése közben komplikációk keletkeztek, az anya és gyermeke élete súlyos veszélyben forgott. Az orvosok megkérdezték a császártól, kinek az életét mentsék, [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] a kor szokásaival ellentétben nem a gyermek (a császári trónörökös), hanem az anya életének megóvását kívánta. A császár nem a felesége iránti szerelemből, hanem a francia–osztrák dinasztikus kapcsolatok védelmében döntött így. Számolt a Habsburg főhercegnők közismert termékenységével, és tudta, hogy a túlélő anya további gyermekeket szülhet neki. Az újszülött fiú végül szerencsés módon, anyjával együtt életben maradt, a császári apa nagy örömére. A gárda díszsortűzzel köszöntötte a trónörököst.
 
Apjának lemondása (1815. [[június 22.]]) után a francia képviselőház még elismerte a gyermeket uralkodónak, de a szövetséges haderők bevonulása Párizsba [[július 7.|július 7-én]] megdöntötte II. Napóleon igencsak rövidke uralmát. Névleges uralkodásán túl egyébként a későbbiekben csak a [[bonapartizmus|bonapartisták]] nevezték őt uralkodói nevén, mindazonáltal négy évtized múlva a következő francia császár, a jogfolytonosságot hangsúlyozandó, [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] néven lépett a trónra.
 
A [[Bécsibécsi kongresszus]] [[1815]]. [[június 9.|június 9-én]] megerősítette anyját, [[Mária Lujza francia császárné|Mária Lujzát]] pármai uralkodó hercegnői székében, és elismerte Napóleon Ferenc József pármai (nem uralkodó) hercegi címét is.
 
=== Élete Ausztriában ===
[[File:Coat of Arms of the Duke of Reichstadt (Variant 2).svg|balra|75px]]
[[1815]] után II. Napóleon gyakorlatilag fogolyként élt [[OsztrákHabsburg CsászárságBirodalom|Ausztriában]], azonban kiváló nevelésben részesítették. Jó tanuló volt, folyékonyan beszélt németül, franciául és olaszul, de a latin és ógörög nyelvekben is járatos volt. Van egy feltevés, hogy nagyapja ólomnehezékkel ellátott sapkát hordatott vele, hogy a fiú elbutuljon, nehogy még a végén katonai lángész legyen, mint az apja, de ezt nemvalószínűtlenné valószínűsíti azteszi a tény, hogy rendkívül művelt és tanult férfiú volt. Az okos gyermek, majd fiatalember udvari körökben nagy népszerűségnek örvendett. A [[Szent Szövetség]] [[1818]]-ban [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült KirályságKirálysága|AngliaNagy-Britannia]] és [[Orosz Birodalom|Oroszország]] követelésére megfosztotta őt pármai hercegi címtől, mert nem akarták, hogy egy [[Bonaparte-ház|Bonaparte]] örökölhesse a pármai hercegi trónt. Nagyapja, [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] e helyett adományozta neki [[Reichstadt]] (ma: Zákupy, Csehország) hercegének címét. A politikai szerepléstől értelemszerűen távol tartották.
 
A bujkáló bonapartisták nem egyszer titkon csatlakozásra szólították fel, hogy velük együtt foglalja vissza a francia trónt és állítsa vissza a napóleoni dicsfényt, ő ezt egészen egyszerű határozottsággal elutasította.
 
Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, [[Bad Ischl]]-ben gyógykezelték. [[Bécs]]benBécsben az a pletyka kapott lábra, hogy az ugyanitt időző [[Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő|Zsófia főhercegné]] (1805–1872) első két fiának, [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] főhercegnek (1830–1916), a későbbi [[Osztrák császárok listája|osztrák császárnak]] és [[I. Miksa mexikói császár|Ferdinánd Miksa főhercegnek]] (1832–1867), a későbbi I. Miksa [[mexikó]]i császárnak valódi édesapja esetleg nem is a főhercegné férje, [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg|Ferenc Károly főherceg]] (1802–1878) lett volna, hanem inkább az ifjú Napóleon Ferenc József reichstadti herceg (más híresztelések szerint [[V. Gusztáv svéd király|Vasa Gusztáv svéd királyi herceg]]). E pletykát alátámasztani látszik, hogy sem Ferenc József, sem legidősebb öccse, Miksa arcvonásai nem hordozzák a [[Habsburg-család|Habsburgok]] tipikus jellegzetességeit, például a duzzadt alsóajkat).
 
=== Halála, utóélete ===
[[File:Herzog von Reichstadt auf dem Totenbett.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|II. Napóleon, a reistatadtireichstadti herceg halálos ágyán (Franz Xaver Stöber színezett acél metszeteacélmetszete [[Johann Ender]] festményéről)]]
 
II. Napóleon [[gümőkór|tuberkulózis]]ban halt meg [[Schönbrunn]]ban, [[Bécs]]ben [[1832]]. [[július 22.|július 22-én]]. A [[Habsburg-család]] hagyományos temetkezőhelyén, a [[kapucinusok]] bécsi templomának [[császári kripta|császári kriptájában]] temették el. Hamvait [[1940]]-ben [[Adolf Hitler]] ajándékaként a megszállt Bécsből a megszállt [[Párizs]]ba szállították, és az [[Les Invalides|Invalidusok templomábantemplomának]] császári kriptájában, apja sírjának közelében helyezték el, ma is itt nyugszik. (Hitler megbízottai azonban nem ismerték a Habsburgok ősi temetési szertartásának minden részletét, így a reichstadti herceg belső szervei, amelyeket 1832-ben külön urnákban a bécsi [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-székesegyházban]] ''(Stephansdom)'' helyeztek el, 1940 után is Bécsben maradtak).
 
A [[bonapartizmus|bonapartisták]] a ''L’Aiglon („Sasfiók”)'' névvel is illették. [[Edmond Rostand]] hasonló címmel drámát írt a II. Napóleon életéről (ez Magyarországon [[Ábrányi Emil, ifj.(költő)|ifj. Ábrányi Emil]] műfordításában jelent meg e címmel). [[Petar Stojanović]] [[szerbek|szerb]] zeneszerző operettet komponált ''„Napoleon II: Herzog von Reichstadt” („II. Napóleon, Reichstadt hercege”)'' címmel, melyet az [[1920-as évek]]ben az osztrák fővárosban mutattak be.
 
== Források ==
* Jadwiga Dackiewicz: ''A Sasfiók,'', Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1987. ISBN 963-09-3033-1
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Napoleon II of France}}
{{Francia császár
|előző=[[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]]|
{{Franciaország uralkodói}}
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Napóleon| |Történelem|-}}
 
{{DEFAULTSORT:NapoleonNapóleon 02}}
[[Kategória:Francia uralkodók]]
[[Kategória:Bonaparte-ház]]