„Nemez” változatai közötti eltérés

A legkorábbról eredő régészeti lelet, amely a nemez létére, használatára utal, [[Kr. e. 6500|Kr. e. ]]100000000-ból való és [[Törökország]]ban találták. A [[szibéria]]i [[kunhalom|halomsírokban]] számos [[Kr. e. 600]] körül készült nemeztárgyat és szőnyeget leltek, olykor a sírok falát is nemezzel borították.<ref>Sz. I. Rudenko: Szibéria jégbefagyott sírhalmai. In Nemezművészet.</ref> Ezek a leletek is bizonyítják, hogy használata milyen nagy múltra tekint vissza. Kutatók szerint abban az időben keletkezett, amikor az emberiség az állatbőrt, az állatszőrt ruhák készítésére kezdte használni. De földrajzilag erősen behatárolt területen jellemző elterjedése: [[Európa|Európában]] és [[Ázsia|Közép-Ázsiában]]. Legkeletibb határa a [[kínai nagy fal]], legnyugatibb pedig a [[Kárpát-medence]]. Északon a [[svédek]] is foglalkoztak nemezkészítéssel. Erről tanúskodik [[Hedeby]]ben, az egyik [[vikingek|viking kori]] temetőben talált nemezből készült álarc. Délen a [[görögök]]nél és a [[rómaiak]]nál találunk forrásokat nemeztárgyak használatára.

A nemez első írásos említése a [[kína]]i évkönyvekben lelhető fel a Kr. e. 4-3. században. A kínaiak alapvetően növényi eredetű textileket használtak, s bár később, Kr. u. [[3. század]]ban meghonosodott náluk luk a nemezkészítés, nem tett szert nagy jelentőségre, ellentétben a velük háborúskodó [[hiungnuk|ázsiai hun]] törzsekkel. A kínai szerzők a [[nomádok|nomád]] népek lakta területeket mint „Nemezország” emlegették, ez is jelzi elterjedtségét és fontosságát. De szomszédaik közül nem csak az északiak, hanem a [[tibet]]iek is ismerték a nemezt. Ők páncélként is viselték, s az előkelőek hatalmas nemezsátrakban laktak. A férfiak által viselt csúcsos fejfedő a mai napig nemezből készül, mint ahogy a nők csizmája is. A tibetiektől tanulták el a [[burma]]iak a nemezkészítést, ez az anyag tökéletesen megfelelt vallási előírásaiknak, hiszen a [[buddhizmus|buddhista]] tanoknak megfelelően a gyapjúért nem kellett kioltani egy élőlény életét sem.<ref>Hans és Imgard Bidder: Nemeztakarók. In Nemezművészet.</ref>