„Varsói Hercegség” változatai közötti eltérés

(megalakulás)
 
Az 1807. július 9-én megkötött [[tilsiti béke]]szerződésben [[Francia Császárság]] megállapodott az [[Orosz Birodalom]]mal egy Franciaország védnöksége alatt álló, autonóm lengyel állam létrehozásában. Ehhez Napóleon kikényszerítette a [[Porosz Királyság]] beleegyezését is. Az új lengyel fejedelemséget '''Varsói Hercegség'''nek nevezte el, alkotmányát igen gyorsan elkészítette, és [[1807]]. [[július 22.|július 22-én]] el is fogadtatta.<ref>[http://www.verfassungen.eu/pl/verf07-i.htm Verfassung der Herzogthums Warschau vom 22. Juli 1807 (Verfassungen.eu)]</ref> Egy új napóleoni csatlós állam jött így létre, amely {{szám|104000|km²-nyi}} területével és mintegy {{szám|2600000|főnyi}} lakosságával (1807) jelentős politikai súlyt képviselt. A Varsói Hercegség területe (az 1807-es állapot szerint) Lengyelországnak azon területeit foglalta magába, amelyek az ország [[Lengyelország három felosztása#Második felosztás|1793-as második]] és az [[Lengyelország három felosztása#Harmadik – végső – felosztás|1795-ös harmadik felosztása]] során a [[Porosz Királyság]]hoz kerültek. Ehhez társult még az 1772-es első felosztás alá eső terület déli része. Az új területrendezést 1807. november 10-én, az ún. 2. [[Elbląg|elbingi]] konvencióval (egyezménnyel) zárták le, ennek értelmében még a [[Kis-Lengyelország|kis-lengyelországi]] [[Częstochowa]] környékét, a volt porosz Új-Szilézia ''(Neuschlesien)'' tartományt is a Varsói Hercegséghez csatolták, annak területét {{szám|155000|km²-re}} növelve.
 
== Alkotmánya, közigazgatása ==
[[Fájl:Bacciarelli Granting of the Constitution.jpg|bélyegkép|balra|180px|Stanisław Małachowski átveszi az alkotmányt Napóleontól]]
[[II. Szaniszló Ágost lengyel király]]nak (1732–1798) nem született törvényes utódja. Trónjának várományosaként az [[1791]] májusi lengyel alkotmány VII. cikkelye [[I. Frigyes Ágost szász király|III. Frigyes Ágost]]ot (1750–1827), [[Szászország uralkodóinak listája|Szászország választófejedelmét]] nevezte meg, aki a [[Wettin-ház]]ból való korábbi lengyel királyok, [[II. Ágost lengyel király|II. ''(Erős)'' Ágost]] és [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] közvetlen leszármazottja volt. A választófejedelem azonban elhárította a [[szejm]] által felajánlott lengyel koronát, tartva attól, hogy lengyel királyként háborúba sodródhat a területi igényeket formáló Ausztriával, Poroszországgal és Oroszországgal. (Az első elcsatolásokra már 20 évvel korábban, 1772-ben sor került). Frigyes Ágost aggodalma beigazolódott: Lengyelország szétdarabolása még Szaniszló Ágost király életében, 1795-ben kiteljesedett.
 
A [[negyedik koalíciós háború]]ban Szászország Poroszország szövetségeseként vett részt, és szenvedett vereséget. Az [[1806]]. [[december 11.|december 11-én]] megkötött [[poseni béke]]szerződésben Frigyes Ágost kötelezte magát, hogy belép a Napóleon által irányított [[Rajnai Szövetség (1806)|Rajnai Szövetség]]be, ennek fejében Napóleon elismerte őt Szászország királyának (I. Frigyes Ágost néven).
 
Új helyzetében Frigyes Ágost király már nem utasíthatta vissza a császár óhaját, hogy fogadja el az új lengyel alkotmányos monarchia trónját. [[1807]]. [[július 22.|július 22-én]] Napóleon új alkotmányt erőltetett rá a lengyel törvényhozásra, amelyet ő maga mondott tollba [[Drezda|Drezdában]], alig néhány óra alatt, a francia alkotmány mintájára. Mindez annak ellenére történt, hogy mind a minisztertanács, mind az államtanács az 1791 májusi lengyel alkotmány hatályának helyreállítását kívánta. A napóleoni alkotmány értelmében a hatalom valójában nem a király, hanem a francia nagykövet kezében összpontosult, a „minisztertanács” ''[[de facto]]'' az ő eszközévé vált. Az egyházat és a főnemességet az alkotmány privilegizált helyzetbe juttatta, birtokaik érintetlenek maradtak. A vidéki közigazgatást a nagybirtokosok kezébe tette. A [[jobbágyrendszer]] felszámolása nem járt együtt a földbirtokviszonyok reformjával, ez a parasztság további jogvesztésével járt.<ref>Monika Senkowska-Gluck: ''Das Herzogtum Warschau,'' in: Heinz-Otto Sieburg (Hrsg.): ''Napoleon und Europa,'' Köln, Berlin 1971, 225- old.</ref>
 
A Varsói Hercegséget – francia mintára – hat ''[[Département (közigazgatás)|département]]''-ra (közigazgatási egységre) osztották fel; [[Bydgoszcz]], [[Kalisz (település)|Kalisz]], [[Łomża]], [[Płock]], [[Poznań|Posen]] és [[Varsó]] megyékre.
 
{{jegyzetek}}