„Genova ostroma (1800)” változatai közötti eltérés

|erők1= {{formatnum:szám|18000}}

|erők2= {{formatnum:szám|40000}}

|veszteségek1={{formatnum:szám|11000}}

|veszteségek2={{formatnum:szám|17000}}

'''Genova ostroma''' [[1800]]. [[április 6.]] – [[június 4.]] között zajlott le a [[háború a 2. koalíció ellen|második koalíciókoalíciós háborúinakháború]] idején. Az [[André Masséna]] vezette francia erők három hónapon át próbáltak kitartani a [[Michael von Melas]] irányította osztrák seregek ellen és vereséget szenvedtek. Mivel azonban az ostrom jelentős osztrák erőket kötött le itt, ez lehetőséges adott [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napoléon tábornoknak]] arra, hogy győzelmet arasson a [[marengói csata|marengói csatában]].

A franciáknak kezdetben körülbelül {{formatnum:szám|60000}} katonájuk volt, de betegségek miatt ez a létszám {{formatnum:36000}} harcosra csökkent. Melas tábornok, az osztrák parancsnok már mintegy {{formatnum:120000}} katonát tudott mozgósítani Itáliában. Az első összecsapások ellenére a francia parancsnokok, [[Louis Gabriel Suchet|Suchet]] és [[Nicolas Jean-de-Dieu Soult|Soult tábornokok]] merészek voltak, pedig Genova hamarosan el lett vágva minden külső segítségtől. [[Április 6]].|Április 6-ra]] nemcsak a szárazföldön, hanem a tenger felől is körülvették a franciákat, egy erős brit század foglalt ott állást. Mindazonáltal a francia harci szellem nem tört meg, és Masséna úgy hitte, hogy meg tudja tartani a várost.

Genovát a természeti viszonyok és az erős erődök is védték, de Masséna offenzív stratégiát tervezett. Április 7-én adta ki a parancsot a támadásra a [[Monte Ratti]]nál, ezzel az osztrákokat kiűzte az [[Appenninek]]ből. A franciák 1500 foglyot ejtettek, köztük [[Konstantin Ghilian Karl d'Aspré|d'Aspré]] bárót is. [[Április 9.|Április 9]]-én Masséna kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy seregét egyesítse a többi, Suchet parancsnoksága alatt álló francia erővel. Bár Massena el volt vágva a többi francia erőtől, és csak 1200 katonával rendelkezett {{formatnum:szám|10000}} osztrák ellen, kiállta a támadásokat, és Soult segítségével újabb 4000 hadifoglyot ejtett. Ezen összecsapás után a franciákat végleg körülzárták. Hamarosan újabb kétségbeesett harcok következtek, különösen a [[Fort Quezzi]] és [[Fort Richelieu]] védői okoztak további súlyos veszteségeket az osztrákoknak. Ezt követte a [[Monte Creto]] birtoklásáért folytatott csata, ahol a franciák győztek, és az osztrákok leállítottak minden további akciót.

Genovában azonban egyre súlyosabbá vált az éhínség. Bonaparte tábornok hiába ígérte, hogy hamarosan megérkezik, és segítséget hoz a szorongatott helyőrségnek, az éhínség olyan méreteket öltött, hogy Masséna végül már [[lenmag]]ból és [[Kakaóbab|kakaóból]] süttetett kenyeret. A lázadás veszélye is fenyegetővé vált, de Masséna egészen [[június 4.|június 4]]-ig megtagadta a város átadását. Akkor is csak azzal a feltétellel egyezett bele a megadásba, ha az osztrákok garantálják szabad elvonulásukat a francia területekig. Maradék {{formatnum:szám|7000}} emberével Franciaországba vonult vissza, acsorbítatlan tekintélyén esett csorba nélkültekintéllyel, teljes dicsőséggeldicsőségben.