„Varsói Hercegség” változatai közötti eltérés

a
Maga Poniatowski is úgy döntött, hadseregével követi Napóleont a szászországi visszavonulásban. A császár oldalán harcolt a [[lipcsei csata|lipcsei „népek csatájában”]]. A lengyel hadsereg csaknem teljesen megsemmisült az ismétlődő rohamokban, maradékát Napóleon visszavonulásának fedezésére vetették be, itt őrlődött fel végképpen. A csata első napján, október 16-án Napóleon Poniatowski herceget Franciaország marsalljává emelte, ami a francia állampolgárság elnyerését is jelentette. A csata utolsó napján, október 19-én a szétvert császári csapatokkal együtt menekülő Poniatowski belefulladt a [[Weiße Elster|Weißen Elster]] folyóba.
 
A német fejedelmek többsége már a csata előtt (vagy közben) átállt a koalíciós oldalra, kivéve [[I. Frigyes Ágost szász király|Frigyes Ágost szász királyt]], aki a csata után Lipcsében fogságba esett. A [[bécsi kongresszus]] döntése 1815-ben a [[Szász Királyság]]ot jelentős területeitől fosztotta meg, de ennek árán fennmaradhatott önálló monarchiaként. Elcsatolt területeit [[Porosz Királyság|Poroszország]] és az ügyesen helyezkedő [[Bajor Királyság]] kapta meg. [[1815]]. [[május 22.|május 22-én]] Frigyes Ágost hivatalosan is lemondott a VarsóVarsói Hercegség uralkodói címéről, és lengyel alattvalóit feloldotta a neki tett hűségeskü alól. Az országban még egy rövid ideig forgalomban voltak Frigyes Ágost 1814-ben [[Drezda|Drezdában]] nyomatott [[tallér]]jai, amelyen az uralkodó arcmását a ''„REX SAX. DUX VARSOV”'' (azaz ''„SZÁSZORSZ.KIRÁLYA VARSÓ HERCEGE”)'' felirat szegélyezi.
 
==A Varsói Hercegség utódállamai==