„Sába királynője (opera)” változatai közötti eltérés

forma
a (Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés))
(forma)
| honlap =
}}
A '''''Sába királynője''''' [[Goldmark Károly]] [[1875]]. [[március 10.|március 10-én]], [[Bécs]]ben bemutatott [[Opera (színmű)|operája]]. A darab első műve volt a szerzőnek a műfajban, és meghozta számára a világhírt. Goldmark az opera témáját véletlenül ismerte meg Bécsben. Szövegkönyvét Salomon Hermann Mosenthal írta, de maga Goldmark is sokat dolgozott rajta. A ''Sába királynőjével'' a komponista öt év alatt készült el, 1867 és 1872 között. A premier a [[Burgtheater]]ben hatalmas közönségsikert aratott. A ''Sába királynője'' bejárta a világ operaszínpadait és mindenhol osztatlan sikert aratott, legutóbb [[Németország]]ban újították fel, 2002-ben. Bár Goldmark nem tudott magyarul, [[Zsidó vallás|zsidó]] származású, német ajkú család gyermeke volt, [[Keszthely]]en született és gyermekkorának nagy részét Magyarországon töltötte, de ami fontosabb: sosem tagadta meg magyar származását és identitását. Ennek következtében nem túlzás azt mondani, hogy a ''Sába királynője'' a legsikeresebb magyar opera volt, amit valaha magyar szerző papírra vetett. ''[[A kékszakállú herceg vára]]'' mellett ugyanis csak ez a darab tudott igazán gyökeret verni külföldi színpadokon a magyar vonatkozásúak közül.
 
A ''Sába királynőjével'' a komponista öt év alatt készült el, 1867 és 1872 között. A premier a [[Burgtheater]]ben hatalmas közönségsikert aratott. A ''Sába királynője'' bejárta a világ operaszínpadait és mindenhol osztatlan sikert aratott, legutóbb [[Németország]]ban újították fel, 2002-ben. Bár Goldmark nem tudott magyarul, [[Zsidó vallás|zsidó]] származású, német ajkú család gyermeke volt, [[Keszthely]]en született és gyermekkorának nagy részét Magyarországon töltötte, de ami fontosabb: sosem tagadta meg magyar származását és identitását. Ennek következtében nem túlzás azt mondani, hogy a ''Sába királynője'' a legsikeresebb magyar opera volt, amit valaha magyar szerző papírra vetett.
==Az opera története==
 
Az 1860-as években a zeneszerző legjelentősebb pártfogója volt a Bettelheim család. A téma iránt a zeneszerző érdeklődését Bettelheim asszony keltette fel, amikor elmondta neki, hogy a bécsi operaház főrendezője lánya, Karolin, szépségét egy Sába királynőjét ábrázoló festményhez hasonlította. Az asszony Goldmark kérésére elmondta, amit a szentírásban olvasott [[Sába királynője]] és [[Salamon zsidó király|Salamon király]] találkozásáról. A zeneszerző Klein urat, a házitanítót kérte meg, hogy írjon neki egy színpadi művet a történetből. Klein ugyanis tárcákat és rövid [[Novella|novellákat]] írogatott, amiket olykor a kisebb hetilapok leközöltek. A házitanító pár nap alatt el is készült a [[librettó]] vázlatával, de Goldmark nem volt vele megelégedve, így az opera hosszú ideig csak terv maradt. Több év telt el, mire egy váratlan fordulat előremozdította az eseményeket.<ref name="története" />
''[[A kékszakállú herceg vára (opera)|A kékszakállú herceg vára]]'' mellett ugyanis csak ez a darab tudott igazán gyökeret verni külföldi színpadokon a magyar vonatkozásúak közül.
 
== Az opera története ==
Az [[1860-as évekbenévek]]ben a zeneszerző legjelentősebb pártfogója volt a Bettelheim család. A téma iránt a zeneszerző érdeklődését Bettelheim asszony keltette fel, amikor elmondta neki, hogy a bécsi operaház főrendezője lánya, Karolin, szépségét egy Sába királynőjét ábrázoló festményhez hasonlította. Az asszony Goldmark kérésére elmondta, amit a szentírásban olvasott [[Sába királynője]] és [[Salamon zsidó király|Salamon király]] találkozásáról. A zeneszerző Klein urat, a házitanítót kérte meg, hogy írjon neki egy színpadi művet a történetből. Klein ugyanis tárcákat és rövid [[Novella|novellákat]] írogatott, amiket olykor a kisebb hetilapok leközöltek. A házitanító pár nap alatt el is készült a [[librettó]] vázlatával, de Goldmark nem volt vele megelégedve, így az opera hosszú ideig csak terv maradt. Több év telt el, mire egy váratlan fordulat előremozdította az eseményeket.<ref name="története" />
 
Goldmark véletlenül találkozott Salomon Hermann Mosenthal (1821–1877) szövegkönyvíróval. Egy alkalommal Bécs utcáin sétálva az eső elől egy kapualjba húzódott, ahol Mosenthal is várta a zivatar végét. Godmark párszor már összefutott vele irodalmi estélyeken és kávéházakban, így beszélgetni kezdtek. Mosenthal megkérdezte a zeneszerzőt, hogy nem gondolt-e arra, hogy operát írjon? Goldmark elmondta neki, hogy már évek óta foglalkoztatja a dolog, a témája is megvan hosszú ideje, de megfelelő szövegkönyvírót nem sikerült találnia. Elbeszélte Sába királynőjének a történetét, és megkérdezte, hogy nem lenne-e kedve a szövegkönyv megírásához. Mosenthal készségesnek mutatkozott, és kérte, hogy mutassa meg neki a cselekmény vázlatait és majd meglátja, mit tud kezdeni a dologgal.<ref name="története" />
A közönség lelkesedett, de a kritikák egy része elmarasztaló volt. Hanslick gúnyos beszámolót írt az operáról, és [[Johannes Brahms]] is negatív véleményének adott hangot. De a kritikusok elmarasztalása mit sem ártott a mű sikerének. A [[Budapest|budapesti]] bemutató pont egy évvel az ősbemutató után zajlott le, szintén zajos sikerrel. 1877-ben [[Hamburg]]ban, 1878-ban [[Prága|Prágában]] [[Német nyelv|német]], majd 1886-ban [[cseh nyelv]]en szólalt meg a ''Sába királynője''. A következő évben került sor a [[Berlin|berlini]] és a [[Torino|torinói]] bemutatóra. Ezután a darab a világ számos országának operaszínpadán szép sikerrel szerepelt: 1880 [[Szentpétervár]] ([[Olasz nyelv|olaszul]]), 1885 [[New York]] (a [[Metropolitan Opera|Metropolitanben]] [[Angol nyelv|angolul]]), 1887 [[Madrid]] (olaszul), 1891 [[Varsó]] ([[Lengyel nyelv|lengyelül]]), 1897 [[Zürich]], 1899 [[Buenos Aires]], 1910 [[London]] (angolul), 1935 [[Szófia]], hogy csak a legfontosabb premiereket soroljuk fel. A művet leggyakrabban játszó két operaház azonban a bécsi és budapesti maradt. A budapesti operaház 1901-es felújítását [[Gustav Mahler]] vezényelte, de az előadások dirigensei között szerepelt [[Richard Strauss]] is. A [[Magyar Állami Operaház]]ban az 1960-as években volt utoljára műsoron. 1971-ben a [[Debrecen|debreceni]] [[Csokonai Színház]] sikerrel újította fel a művet, de azóta nem csendült fel hazánk színpadain az opera. Koncertszerűen megszólalt a budapesti [[Zsidó Nyári Fesztivál]]on 2000. augusztus 29-én, neves szólisták, a [[Szegedi Szimfonikus Zenekar]] és a [[Vaszy Viktor Kórus]] előadásában, [[Oberfrank Péter]] vezényletével. Legutóbb [[Németország]]ban vették elő, 2002-ben.<ref>{{cite book|last=Winkler|title=Barangolás az operák világában I.|pages=679-680}}</ref>
 
== Az opera szereplői és helyszínei ==
{| class="wikitable"
!Szereplő
*'''Játékidő:''' három óra.<ref>{{cite book|last=Till|title=Opera|pages=237}}</ref>
 
== Az opera cselekménye ==
=== I. felvonás ===
Az Salamon király [[palota|palotájának]] tróntermében felvonulnak a palota testőrei a király és udvara Sába királynőjének a fogadására készülődik. Szulamit Asszádot várja vissza, aki a királynő elé ment, hogy illően fogadja és a király elé vezesse őt. Rövidesen megérkezik Asszád és jelenti a királynő közelgő érkezését. A fiatal katona zavartan viselkedik, mintha kerülné jegyese tekintetét. Közli Szulamittal, hogy nem lehet az övé, szégyelli magát a nő előtt. Ekkor érkezik meg Salamon, aki rögtön átlátja a helyzetet. Elbocsátja az udvartartást, hogy négyszemközt beszélhessen kegyencével.<ref name="I. felvonás" />
[[Fájl:Saabaghiberti.jpg|222px|bélyegkép|Salamon király és Sába királynőjének találkozása [[Lorenzo Ghiberti|Ghiberti]] domborművén]]
Ezután megérkezik Sába királynője. A fogadási [[ceremónia]] fénypontja, mikor a titokzatos királynő felemeli fátylát és feltárja arcát. Asszád felismeri benne a [[cédrus]]ligeti lidércet és felkiált. A királynő azonban tagad: nem ismeri ezt az embert, soha életében nem találkozott vele. A királyi udvar Asszád ellen fordul, Salamon csendesíti kegyencét: nyugodjon meg, a holnapi esküvő majd mindent elfeledtet vele.<ref name='I. felvonás'>{{cite book|last=Gál|title=Új operakalauz II.|pages=846-850}}</ref>
 
=== II. felvonás ===
'''1. kép:''' Sába királynője félrevonult a palota kertjébe. Bár az imént elutasította Asszádot, valójában szereti a férfit, és szívét gyötrelmes szerelem emészti. De a férfi nem lehet az övé, mert az hamarosan egy másik nő férje lesz. A királynő azonban nem hajlandó lemondani szerelméről. Asztarót hírül hozza, hogy Asszád is a kertben bolyong. Úrnője parancsot ad csalogató [[dal]] éneklésére, a dal odavonzza a férfit. Szemtől szembe kerül egymással a két szerelmes, megcsókolják egymást. Ekkor megszólal Baál-Hanan szózata, amely reggeli [[Ima|imára]] hívja a hívőket. A királynő ennek hallatán kisiklik Asszád karjai közül és gyorsan elmenekül.<ref name="II. felvonás" />
 
'''2. kép:''' A templom előcsarnokában gyülekezik a nép. A főpap és a nép váltakozó éneke hallatszik. Szulamit elvégzi áldozatát, szép imát énekel. Ezután Salamon érkezik kíséretével és a vőlegénnyel. A főpap a jegyesekhez lép és átadja a jegygyűrűket, majd el is mondja az eskü imát. Asszád egészen addig türtőzteti magát, amíg meg nem jelenik a királynő, aki hívatlanul betoppan a szertartásra. Asszád ekkor eldobja a jegygyűrűt. A királynő azzal az ürüggyel jött, hogy nászajándékot hozzon az ifjú párnak. Asszád megint kitör, az úrnő pedig megint megtagadja szerelmét. Közben az egész sokaság a fiatal férfi segítségére siet. De a királynő egyetlen szava (Asszád) felborít mindent. Asszád teljesen megtébolyul és nyilvánosan káromolja a zsidók istenét. A tömegen pánik lesz úrrá, megátkozzák és halálra ítélik a tébolyultat. A főpap megszaggatja ruháját, a leviták kioltják az oltár tüzét, kihunynak a templom mécsesei. Szulamit szerelme életéért könyörög.<ref name='II. felvonás'>{{cite book|last=Gál|title=Új operakalauz II.|pages=850-853}}</ref>
 
=== III. felvonás ===
A harmadik felvonás látványos balettjelenettel kezdődik, majd feltárul a palota díszterme. A király lakomára invitálta királyi vendégét. Sába királynője egyetlen kéréssel fordul vendéglátója felé: kegyelmezzen meg Asszádnak. A király kitérő választ ad. A királynő tovább könyörög, ígér, fenyegetőzik, megalázza magát, majd haragosan parancsolgatni próbál, de Salamonról lepattan minden támadás. Végül a királynő sértetten távozik, a király pedig már tisztán látja a helyzetet. Ezután Szulamit jelenik meg, aki szerelme életéért könyörög. Salamon feltárja előtte Asszád hollétét: a sivatagba menjen, ott majd rátalál.<ref>{{cite book|last=Till|title=Opera|pages=238-239}}</ref>
 
=== IV. felvonás ===
Még egyszer feltűnik Sába királynője, aki kezét, kincseit, országát ígéri Asszádnak, ha vele tart, és segít jóvá tenni bűnét. De a férfi ellenáll a csábító szavaknak. A reményt vesztett királynő kétségbeesve hagyja magára sorsával megbékélt szerelmét. Félelmetes szélvihar, [[számum]] dühöng végig a színpadon. Mikor véget ér a dübörgése, Asszád egy [[Pálmavirágúak|pálmafa]] törzsébe kapaszkodik, szinte már semmi élet nincs benne. Félholtan zuhan a [[sivatag]] homokjába. Itt talál rá Szulamit, aki ölébe veszi és megbocsát neki. Asszád szereleme karjai közt leheli ki lelkét.<ref>{{cite book|last=Till|title=Opera|pages=239}}</ref>
 
Az opera egyike a legigényesebb zenés daraboknak. A főszereplők szólamai végig a legmagasabb regiszterekben mozognak, a baletthez nagy létszámú tánckar van előírva, és kórus is igen monumentális méretű. Az opera előadásai során kialakult az a rendezői gyakorlat is, amely nagy hangsúly fektett a külsőségekre a siker érdekében: a rendezőnek nem volt ajánlatos egyetlen színpadi effektust sem elhagyni, ellenkező esetben a rendezés vérszegénynek hatott. Mindezekből kikövetkeztethető, hogy a ''Sába királynője'' színpadra állítása igényes és költséges előadást kívánt meg, tehát csak úgy volt érdemes műsorra tűzni, ha jó pár évadig sikerre lehet vinni. Ellenkező esetben az előadás költségei nem térültek meg. Elsősorban ez az oka annak, hogy a darabot ma viszonylag ritkán játsszák. Egyes rendezők a terjengősségre hivatkozva elhagyják a IV. felvonás nagy részét, Sába királynőjének újbóli megjelenésével együtt. Szulamit és Asszád záró kettőse is sokszor kimarad az előadásokból. Ez a megoldás azonban jelentősen csorbítja Asszád jellemét, megfosztja lényeges vonásaitól, elszegényíti alakját. Viszont lehetővé teszi, hogy a darabot négy helyett három felvonásban állítsák színpadra. Mivel ez a gyakorlat szinte bevett szokássá vált, ezért a legtöbb operakalauz, operaismertető is három felvonásban ismerteti a darab cselekményét.<ref>{{cite book|last=Till|title=Opera|pages=239-240}}</ref><ref>{{cite book|last=Boyden|title=Az opera kézikönyve|pages=332}}</ref>
 
== Az opera szövegkönyve és Sába királynője az operaszínpadon ==
Klein úr próbálkozása után a szövegkönyv vázlatát maga Goldmark készítette el, de a végső megvalósítást Mosenthal vitte véghez. Mosenthal korának elismert, egyik legsikeresebb szövegkönyvírója volt. Műveit egyszerű cselekmény, könnyen zenébe önthető versek jellemezték. A ''Sába királynője'' esetében lemondott minden intrikáról, a [[dráma]]i cselekményt néhány szereplőre redukálta, fővonásaiban ragadta meg és egyszerűen mondta el. Tömör egyszerűsége azonban nem kizárta, hanem éppenséggel ügyesen, nagy színpadi érzékkel kezelte a látványos tömegjeleneteket, felvonulásokat. Dramaturgiailag kifogástalan librettót alkotott. De Goldmark érdemeit sem becsülhetjük alá a szövegkönyvvel kapcsolatban, hiszen már volt róla szó, hogyan vette át egy idő után az irányítást Mosenthaltól.<ref>{{cite book|last=Káldon-Várnai|title=Goldmark Károly élete és művészete|pages=173}}</ref>
 
Gounod művében Salamon ostromolja királynőt, aki a király tiszteletére építendő [[templom]] Adoniramba nevű építőmesterébe lesz szerelmes. A [[konfliktus]] két szálon bontakozik ki: egyrészről az építőmester és annak három munkása, másrészről az építőmester és a király között. A végkifejlet: Adoniram megölése és a munkások bosszúja. Asszádnak és Szulamitnak, illetve a nekik megfeleltethető szereplőknek nyoma sincs a darabban. A konfliktust egy szerelmi háromszög eredményezi, a királynőnek pedig neve is van: Balkis. Goldmark esetében a királynőnek tetszik meg Asszád, annak ellenére, hogy ő már Szulamit jegyese, és a királynőnek nincs neve, ezzel is hangsúlyozva annak misztikus voltát. Gounod művében Andoniram a misztikus figura, aki a démonokkal cimborál, így tesz szert egyedülálló tehetségére. Végezetül azonban mindkét operáról elmondható, hogy a tulajdonképpeni bibliai történet, Salamon király és Sába királynőjének a találkozása csak keretül szolgál a tényleges eseménysorhoz.<ref name='az opera'>{{cite book|last=Winkler|title=Barangolás az operák világában I.|pages=680}}</ref>
 
== Az opera zenéje ==
=== A zene jellemzése ===
A ''Sába királynője'' a [[romantika]] jegyében született [[eklektika|eklektikus]] opera, amely sok tekintetben a francia [[grand opéra]] hagyományait követi. A látszat ellenére a darabnak nincs igazi [[nyitány]]a. Az első felvonás előjátékában felhangzanak a mű központi zenei [[motívum]]ai, de ezek inkább csak a felvonás [[expozíció|expozíciójának]] a szerepét töltik be. A bevezető nyugodt, ünnepélyes akkordok mintha [[Jeruzsálem]]et [[Szimbólum|szimbolizálnák]], majd felhangzik a királynő és Asszád szerelmét képviselő érzéki motívum, amely az opera legfontosabb dallama lesz a későbbiekben. Ez a dallam, valamint az ezt követő, szenvedélyesen fokozódó motívum, majd a előjátékot lezáró nyugodt menetű ütemek mind-mind előfordulnak majd a történet folyamán. Goldmark a romantikus előjáték típust követi, amely a mű zenei alapmotívumainak a felhasználásával előrevetíti a darab alapgondolatát.<ref name="zenéje" />
[[Fájl:Sheba demin.jpg|bélyegkép|280px| Salamon és Sába királynőjének találkozása Giovanni Demin (1789–1859) festményén]]
Az énekhangok szinte állandóan a legmagasabb fekvésben mozognak, a hangközök sokszor ugrásszerűen tágulnak. A szereplők jellemzése azonban egyenetlen. A címszereplő jellemrajza zeneileg tökéletesen körvonalazott, de Asszád alakja már sokkal sematikusabb, csak a szerelmi tébolyt halljuk énekéből, tipikus Wagner-hőstenor, ami szinte lehetetlenné teszi kifogástalan eléneklését. Szulamit nála is sablonosabb: szenvedő [[Líra (műnem)|lírai]] szoprán, szép dallamokkal, de igen egysíkú zenei mondanivalóval. Viszont a szerep előnye, hogy a zeneszerző minden felvonásban biztosított számára egy-egy hatásos és szép koloratúráriát. A többi szereplő pedig nem több szépen dekorált, jelmezes basszus szólamnál. A kórus szinte egyenlő rangú szerepet kap a szóló szereplőkkel, kezelése virtuóz, különösen a templomi jelent kórusrészletei sikerültek jól, de olykor a kórus is csak a zenei látványosság része (jó példa erre az I. felvonás bevonulási indulója). Viszont a II. felvonás templomi kiátkozási jelenetében a kórusé a főszerep és ez a rész drámai erő és hatásosság szempontjából vetekszik Verdi legjobb kórusaival.<ref >{{cite book|last=Boyden|title=Az opera kézikönyve|pages=332}}</ref>
 
=== A zenei motívumok ===
Goldmark a következőképpen emlékezik vissza operája komponálására: ''„az értelem- és tárgyszerű iránti zenei ösztönnel, energiával és ifjúi merészséggel gondtalanul, sem balra, sem jobbra nem tekintve láttam munkához. Semmi más vezéreszmém, semmi egyéb művészi elvem nem volt, mint az, hogy az előttem levő szöveget, benső lelki tartalmának megfelelően zeneileg kifejezzem.”''<ref name="zenéje2" />
 
A hatodik és egyben utolsó érzelmi szféra Szulamithoz kapcsolódik: a tiszta szerelem világa. A zeneszerző ennek juttatta a legkevesebb teret a darabban, Szulamit ugyanis mindössze kétszer kap rá lehetőséget, hogy Asszád iránti érzelmeiről énekeljen: az első felvonásban még Asszád nélkül, majd a negyedik felvonásban a sivatagban, a haldokló Asszáddal a karjaiban. Az opera elején, az F-[[Dúr hangsor|dúr]] jelenetben ez a motívum egy [[refrén]] vagy [[ritornell]] Szulamit szólójához, amelyet a boldog menyasszony társnői csengéssel-bongással táncolnak végig. Szulamit szerelméhez kapcsolódik a harmadik felvonás egy jelenete is, de ezt a [[tragikum|tragikus]] szerelem hangjai töltik ki. Ez az a jelenet, amikor a lány kegyelemért könyörög a király előtt szerelme számára. A tiszta szerelem végül az utolsó felvonásban teljesedik be végleg Asszád Gesz-dúr áriájában, majd az ebből kibontakozó esz-[[Moll hangsor|moll]] duettben. Asszád halk, magas regiszterű dúr dallama, akár egy osztrák [[népdal]] stilizált változata is lehetne. Az opera záró akkordjaiban Szulamit és Asszád szerelmének mottója, a rózsaének elhalóan szól Szulamit társnőinek tolmácsolásában.<ref name='zenéje2'>{{cite book|last=Kecskeméti|title=[http://www.mr3-bartok.hu/index.php?option=com_alphacontent&section=5&cat=18&task=view&id=155&Itemid=52%20Kecskeméti%20István%20előadása%20az%20operáról Goldmark Károly: Sába királynője]}}</ref>
 
== Az opera ismertebb részletei ==
*„Heil! Heil! Der Königin” („Üdv! Üdv! Királynő, üdv!”) – Bevonulási induló, I. felvonás
*„Aus des Jubels Festgepränge” („Tarka pompa fénye közben”) – A királynő áriája az II. felvonásban
*„Die Stunde, die mir ihn ger aubt” („Mióta elvesztettem őt”) – Szulamit imája a III. felvonásban.<ref>{{cite book|last=Kertész|title=Operakalauz|pages=134-135}}</ref>
 
== CD-kiadások ==
Jelenleg két kiadás kapható [[CD]] formátumban a zeneboltokban, egy magyar és egy amerikai felvétel:
 
* [http://www.mr3-bartok.hu/index.php?option=com_alphacontent&section=5&cat=18&task=view&id=155&Itemid=52%20Kecskeméti%20István%20előadása%20az%20operáról Kecskeméti István előadása az operáról]
* [http://www.oldandsold.com/articles30/biblical-operas-5.shtml Az opera angol nyelvű ismertetője]
 
{{kiemelt}}
{{portál|opera||zene}}