„Phrügia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: kékítés
8. sor:
== Története ==
[[Fájl:Ruins of Gordion 3.JPG|bélyegkép|240px|Gordion romjai]]
Anatóliába a [[i. e. 13. század|Kr. e. 13. század]] végétől kezdve több hullámban vándorolt be a [[Balkán-félsziget|Balkánról]] az akkád nyelvű forrásokban ''muskik''nak nevezett nép, akik saját magukat a ''brüg'' népnévvel jelölték, és akiket a [[görög nyelv|görögök]] pedig [[phrügök]]nek (''phryges'', Φρύγες) neveztek. (Napjainkban a muski-phrüg azonosságot a legtöbb tudós elfogadja, bár vannak, akik egyértelmű bizonyítékok híján óvatosan kezelik a kérdést.) Nagy valószínűséggel ők tehetők felelőssé a [[Hettita Birodalom]] Kr. e. 1200 körül bekövetkezett végső elpusztításáért. A görögök szerint a phrügök a [[trójai háború]] idején – a [[bronzkor]] végén – települtek át [[Ázsia|Ázsiába]], ami lényegében megfelel a valóságnak.
 
Muskival már [[I. Tukulti-apil-Ésarraésarra]] ([[i. e. 12. század|Kr. e. 1114]]. – [[i. e. 11. század|Kr. e. 1076]].) [[középasszír Birodalom|asszír király]] összecsapott, azonban a régészeti leletek arra utalnak, hogy egészen a [[i. e. 8. század|Kr. e. 8. század]]ig tartósan nem telepedett meg senki a területen.
 
Phrügia a Kr. e. 700-as évek legvégén szerveződött jelentős állammá. Az [[ÚjasszírÚj-asszír Birodalom]] tisztában volt vele, hogy ha a két anatóliai nagyhatalom, Urartu és Muski összefog ellene, az végzetes lesz a számára. Ezért aztán [[i. e. 717|Kr. e. 717]]-ben [[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]] elfoglalta [[Karkemis]]t, a két rivális felé közeledő [[Tabaal|Tabal]] fejedelemséget pedig beolvasztotta az országába.
[[Fájl:Ο τύμβος (Τούμπα) του βασιλέα Μίδα της Φρυγία στο Γόρδιον.jpg|bélyegkép|250px|A Midasz királynak tulajdonított tumulusz Gordionban]]
Phrügia királya ekkor Mita volt, akit a görögök a legendás, kezével mindent [[arany|arannyá]] változtató, [[háziszamár|szamár]]fület növesztő [[Midasz]]ként ismertek. Miután [[i. e. 714|Kr. e. 714]]-ben Urartu végzetesen meggyengült Sarrukín hadjáratának köszönhetően, Midasz országára is sor került: a [[kilikia]]i (akkádul ''Que'') helytartó támadásai következtében [[i. e. 709|Kr. e. 709]]-ben Mita Sarrukín szövetségese lett, és a későbbiekben is közeledett hozzá. Minderre azonban kevés ideje maradt: az időszakban elárasztották a nomád [[kimmerek]], majd a szkíták Anatóliát. [[i. e. 695|Kr. e. 695]] körül kezdődött a roham, amelynek során Gordion elpusztult. A hagyomány szerint Midasz önkezével vetett véget életének.
 
Phrügia területét a később ugyanerre a sorsa jutó [[Lüdia]] kebelezte be, majd a [[Perzsa Birodalom]] része lett. Ezt követően [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódította meg, [[i. e. 188|Kr. e. 188]]-ra pedig [[Pergamon]] ellenőrzése alá került. Keleti területén a [[kelták]] hozták létre [[Galatia|Galatiát]]. [[i. e. 133|Kr. e. 133]]-ban a [[Római Birodalom]] megörökölte Pergamont és a hozzá tartozó phrüg vidéket, ami [[Asia]] [[provincia]] része lett. Phrügia a római uralom alatt mindvégig kettéosztott maradt: egyik része Asia, a másik Galatia részét képezte, a területet jelölő elnevezés maga azonban egészen a [[Bizánci Birodalom]] bukásáig fennmaradt.
 
== Phrügia a [[mitológia|mitológiában]] ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Phrügia