„Székelyek” változatai közötti eltérés

pontosítás
(pontosítás)
}}
 
A '''székelyek''' [[magyarok|magyar]] tudatú és [[magyar nyelv|magyar]] nyelvű népcsoport. A '''székelység'''et két csoportra oszthatjuk, a [[középkor]]bannyugati és a keleti székelység. A nyugati székelység kisebb számarányú volt és a 14. századra beolvadt a magyarságba, míg a keleti székelység egyéni, de ugyanakkor kollektív, a [[nemesség|nemesi kiváltságokkalkiváltságokhoz]] hasonlóakkal rendelkezett és a [[15. század]]tól kezdve külön [[rendi nemzet]]nek minősült. Elsősorban az [[Erdély]] délkeleti részén található [[Székelyföld]]ön élnek, de székelynek vallja magát a [[Brassó]]tól [[Nagyszeben]]ig húzódó, úgynevezett [[Királyföld|Szászföld]] magyar ajkú lakosságának nagy része is. A [[bukovinai székelyek]] az 1764-es „[[Madéfalvi vérengzés|madéfalvi veszedelem]]” után menekültek át a [[Kárpátok]]on túlra, s onnan a [[19. század|19.]] és a [[20. század]]ban telepítették át őket [[Magyarország]]ra, ma főként [[Tolna megye|Tolna]] és [[Baranya megye|Baranya]] megyékben, illetve a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]] élnek. Jelentős számban telepedtek meg székelyek [[Budapest]]en, Magyarország és Erdély egyéb részein, [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]], [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikában]] és [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]].
 
A székelyek eredethagyományát a középkori magyar [[gesta]]szerzők foglalták írásba, akik az [[5. század]]i [[hunok]] leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a székelyek a [[honfoglalás]] előtt, a [[8. század|8]]–[[9. század]]ban csatlakoztak a [[magyar törzsek]]hez, más elméletek szerint a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] várták a honfoglaló magyar törzseket. Az államalapítás után határvédő közösségként adómentességet és fegyverviselési jogot élveztek, kiváltságaikat a középkorban és az [[újkor]]ban is megőrizték. A 12. század elejétől az ország nyugati határain már a harcok elcsitultak, és ezen a területen kevesebb határőr is elegendő volt, a keleti végen egyre égetőbbé vált a helyzet a pogány népek becsapásai miatt.{{refhely|Kristó 2003|56|azonos=kgy56o}} Ekkor helyezhették át Erdélybe a [[székely határőrség]] nagyobb csoportjait, a mai Szászföld területére, onnan pedig a [[13. század|12]]–[[13. század]] fordulóján költöztek át a mai Székelyföldre, de ugyanakkor nagyobb számban áttelepültek [[Moldva]] és [[Havasalföld]] területére is.