Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:Szekelys-in-hungary(hun).png|350px|bélyegkép|jobbra|A székelyek vándorlása]]
A [[10. század]] második felétől a székelyek a magyar állam nyugati–délnyugati és keleti határain teljesítettek határvédő-határőr szolgálatot. Az okleveles emlékek és a földrajzi nevek bizonysága szerint az [[Árpád-kor]]ban az országon belül elsősorban a gyepűvonalak közelében éltek székelyek, úgymint [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Szerém vármegye|Szerém]], [[Temes vármegye|Temes]], [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Gömör vármegye|Gömör]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Moson vármegye|Moson]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Tolna vármegye|Tolna]] megyékben. Ezen kívül nagyobb számmal él székely népesség a morva határszélen, [[Pozsony vármegye|Pozsony]] megye hegyen túli részén, [[Sasvár]] közelében. Amikor a 12. század elejétől az ország nyugati határain már a harcok elcsitultak, s ezen a területen kevesebb határőr is elegendő volt, a keleti végen egyre égetőbbé vált a helyzet a pogány népek becsapásai miatt.{{refhely|azonos=kgy56o}} Ekkor helyezhették át ide a székely határőrség nagyobb csoportjait, akik először talán a már e vidéken ([[Bihar vármegye|Biharban]], [[Szabolcs vármegye|Szabolcsban]], és kisebb számban [[Ugocsa vármegye|Ugocsában]] és [[Arad vármegye|Aradban]]) élő székelyekhez csatlakozhattak.<ref name=ra15o/> Ugyanakkor fontos különbséget tenni a nyugati és keleti székelyek között is. IV. Béla király idejében Erdély keleti részén már letelepedtek a keletinek nevezett székelyek, vagyis volt olyan periódus, amikor a Magyar Királyság területén nyugaton és keleten is laktak székelyek. A nyugati székelyek létszáma kisebb volt a keletiekénél, és szervezetileg is különböztek egymástól, azaz a nyugati székelyektől a keletieket nemcsak nagyobb számarányuk különbözteti meg, hanem egységes, nagy területet elfoglaló-belakó szervezettségük is. A nyugati székelyek között léteztek [[várjobbágy]] státusban élők, mint a [[nagyváty]]i vagy a bihari [[Székelyszáz]] település lakói, léteztek szolgasorban élők is, de idővel többen személyes szabadságot is kaptak, miáltal [[Szerviens#Kir.C3.A1lyi_szerviensek|királyi szerviensekké]] váltak. A keleti székelyeknél fennmaradt törzsi szerveződési formája, míg a nyugati székelyeknél nincs tudomásunk erről a szerveződési formáról, amely egyébként a települések szétszórtsága miatt nem is létezhetett abban a formában, mint a keleti székelyeknél.{{refhely|Kolumbán 2008|21. o}} Az oklevelek, amelyek egykor létezett székely településeket említenek, a fennmaradt nagyszámú és a székelyekkel összefüggésbe hozható helységnév létezése, ahol a később – 13. század után – a székelyeket már nem lehet kimutatni, valamint a ma élő székely nyelvjárások hasonlósága a nyugat-magyarországi lakosság nyelvjárásaival, mind olyan tények, amelyek azt az elméletet támasztják alá, miszerint létezett egy nyugat-kelet irányú, tömeges székely vándorlás, mely vándorlástól leszakadt (esetleg a korábbi lakhelyén maradt) népelemek alkották a nyugati székelységet.{{refhely|Kolumbán 2008|22. o|azonos=kaj22o}}
 
A székelyek hasonlóan a többi keleti néphez, vérségi kötelékeken alapuló [[Osl nemzetség|nemzetségi szervezetben]] éltek. Zárt közösségük miatt, társadalmi felépítésük archaikus jellegzetességei a középkor alatt mindvégig fennmaradtak, a székelyeknél még a 16. század elején is kimutatható a nemzetségek és az azokon belüli ágak továbbélése. Földjeiket közösen birtokolták, szokásjoguk alapja a személyes szabadság és a közös tulajdon volt, közösségüket az oklevelekben ''universitas''nak nevezték. A székelyek univerzitása hat nemzetségre, nemzetségeik pedig négy-négy ágra oszlottak az alábbiak szerint:{{refhely|Kolumbán 2008|31. o|azonos=kaj31o}}
# ''Örlöcz'' nem: ''Szovát'', ''Bod'', ''Seprőd'', ''Eczken'' ágak
# ''Meggyes'' nem: ''Dudor'', ''Kürt'', ''Gyáros'', ''Meggyes'' ágak
# ''Adorján'' nem: ''Vaja'', ''Telegd'', ''Váczmán'', ''Poson'' ágak
# ''Ábrahám'' nem: ''Új'', ''Karácson'', ''Gyerő'', ''Nagy'' ágak
# ''Jenő'' nem: ''Boroszló'', ''Balási'', ''Új'', ''Zomoru'' ágak
# ''Halom'' nem: ''Halond'', ''Náznán'', ''Péter'', ''György'' ágak
 
A nemek és ágak nevei sok érdekességet elárulnak. A Jenő nemzetség/törzs létezett a honfoglaló magyaroknál is, és a Kürt ág is kapcsolható valamilyen formában a magyar Kürt nemzetséghez. A nemek és ágak között találhatók keresztény nevek: Ábrán (Ábrahám), Karácson(y), Péter, György és – kérdőjelesen – Adorján (Odorján, Hadrián). Az ágnevek között található Nagy és két Új egy átszerveződésre engednek következtetni. Az Eczken, Váczmán,
Náznán germán eredetű neveket sejtet, de egyes kutatók törökös nyelvre vezetik vissza eredetüket.{{refhely|azonos=kaj31o}}
 
A [[Királyhágó]]n túlra, azaz [[Erdély]]be való áttelepedésük pontos ideje nem világos, viszont a helynevek azt mutatják, hogy először a történeti [[Királyföld|Szászföldön]] telepedtek le, majd a [[erdélyi szászok|szász]] telepesek megjelenése után költöztek át [[Háromszék]]re, [[Csíkszék (történelmi)|Csíkszékre]] és [[Marosszék (történelmi)|Marosszékre]]. Az ellenben bizonyított, hogy a bihari (telegdi) székelyek utólag költöztek [[Székelyföld]]re, ezt alátámasztja a székelyek bihari tartózkodásról bizonyságot tevő [[Anonymus]], aki a bihari vár ellen vonuló székelyek említésével (51. fej.) amellett szól, hogy 1200 körül komoly székely településnek kellett még ott lennie.<ref>{{CitPer |szerző=Veszprémy László |cím=„Egy történeti rejtély nyomában. Kristó Gyula: A székelyek eredete.” |periodika=Aetas |év=1997 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=23 |oldal= |url=http://www2.arts.u-szeged.hu/szkm/receskil.htm}}</ref> A bihari székelyek áttelepedésükkel megalakították [[Udvarhelyszék (történelmi)|Telegdszéket]]. A Székelyföldre költözött lakosság (keleti székelyek) kivételével a [[14. század]] végére a nyugati székelység elkülönült alakban már nem mutatható ki, mindannyian elveszítették területi-népi különállásukat, beleolvadtak a magyar többségi lakosságba és osztozott annak történelmi sorsában,{{refhely|azonos=kaj22o}} de beolvadásuk a [[Magyar Királyság]] középkori társadalmába nem tekinthető egységesnek.
3 067

szerkesztés