„Székelyek” változatai közötti eltérés

A [[10. század]] második felétől a székelyek a magyar állam nyugati–délnyugati és keleti határain teljesítettek határvédő-határőr szolgálatot. Az okleveles emlékek és a földrajzi nevek bizonysága szerint az [[Árpád-kor]]ban az országon belül elsősorban a gyepűvonalak közelében éltek székelyek, úgymint [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Szerém vármegye|Szerém]], [[Temes vármegye|Temes]], [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Gömör vármegye|Gömör]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Moson vármegye|Moson]], [[Fejér vármegye|Fejér]], [[Tolna vármegye|Tolna]] megyékben. Ezen kívül nagyobb számmal él székely népesség a morva határszélen, [[Pozsony vármegye|Pozsony]] megye hegyen túli részén, [[Sasvár]] közelében. Amikor a 12. század elejétől az ország nyugati határain már a harcok elcsitultak, s ezen a területen kevesebb határőr is elegendő volt, a keleti végen egyre égetőbbé vált a helyzet a pogány népek becsapásai miatt.{{refhely|azonos=kgy56o}} Ekkor helyezhették át ide a székely határőrség nagyobb csoportjait, akik először talán a már e vidéken ([[Bihar vármegye|Biharban]], [[Szabolcs vármegye|Szabolcsban]], és kisebb számban [[Ugocsa vármegye|Ugocsában]] és [[Arad vármegye|Aradban]]) élő székelyekhez csatlakozhattak.<ref name=ra15o/> Ugyanakkor fontos különbséget tenni a nyugati és keleti székelyek között is.több IV. Béla király idejében Erdély keleti részén már letelepedtek a keletinek nevezett székelyek, vagyis volt olyan periódus, amikor a Magyar Királyság területén nyugaton és keletenszempontból is laktak székelyek. A nyugati székelyek létszáma kisebb volt a keletiekénél, és szervezetileg is különböztek egymástól, azaz a nyugati székelyektől a keletieket nemcsak nagyobb számarányuk különbözteti meg, hanem egységes, nagy területet elfoglaló-belakó szervezettségük is. A nyugati székelyek között léteztek [[várjobbágy]] státusban élők, mint a [[nagyváty]]i vagy a bihari [[Székelyszáz]] település lakói, léteztek szolgasorban élők is, de idővel többen személyes szabadságot is kaptak, miáltal [[Szerviens#Kir.C3.A1lyi_szerviensek|királyi szerviensekké]] váltak. A keleti székelyeknél fennmaradt törzsi szerveződési formája, míg a nyugati székelyeknél nincs tudomásunk erről a szerveződési formáról, amely egyébként a települések szétszórtsága miatt nem is létezhetett abban a formában, mint a keleti székelyeknél.{{refhely|Kolumbán 2008|21. o}} Az oklevelek, amelyek egykor létezett székely településeket említenek, a fennmaradt nagyszámú és a székelyekkel összefüggésbe hozható helységnév létezése, ahol a később – 13. század után – a székelyeket már nem lehet kimutatni, valamint a ma élő székely nyelvjárások hasonlósága a nyugat-magyarországi lakosság nyelvjárásaival, mind olyan tények, amelyek azt az elméletet támasztják alá, miszerint létezett egy nyugat-kelet irányú, tömeges székely vándorlás, mely vándorlástól leszakadt (esetleg a korábbi lakhelyén maradt) népelemek alkották a nyugati székelységet.{{refhely|Kolumbán 2008|22. o|azonos=kaj22o}}