„Bissau-Guinea” változatai közötti eltérés

 

A vidék négy évszázadon át volt a rabszolga-kereskedelem központja. A 16-17.század során az angolok, franciák és hollandok is kereskedelmi telepeket hoztak létre. A 20.század kezdetétől a nagy monopóliumok zsákmányolták ki a gyarmatot. Elsősorban [[földimogyoró]]t, [[pálmaolaj]]at, [[rizs]]t termesztettek, főként monokultúrában. 1942-ben [[Bolama]] helyett Bissau lett a főváros. Az ország 1951-től Portugália tengerentúli tartománya. A portugálok 1961-ben megszüntették az 1954-es "bennszülött statútumot", ami jelentős privilégiumokat biztosított a fekete afrikaiak egy vékony rétegének. Az ötvenes évek elejétől ellenállási csoportok működtek az országban s a Zöld-foki szigeteken. A csoportok 1956-ban a Partido Africano de Independencia de Guiné e Caco Verde ([[PAIGC]]), Guinea és a Zöld-foki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja szervezetében egyesültek. [[Fájl:PAIGC posto de controlo.jpg|thumb|[[PAIGC]] ellenőrzési pont az úton (1974)]] A PAIGC 1963-ban indított háborút Bissau-Guinea és a szintén portugál gyarmat Zöld-foki szigetek függetlenségének kivívásáért. Az Amilcar [[Cabral]] vezette felszabadító háború eredményeként 1972-ben tartották az első választásokat, s a népgyűlés kidolgozta a felszabadított Bissau-Guinea alkotmányát. Miután 1973 januárjában Cabralt [[Conakry]]ban meggyilkolták, a népgyűlés 1973.szeptember 24-én egyoldalúan függetlenné nyilvánította az országot. Függetlenségét [[1974]] szeptemberében az 1974 áprilisában végrehajtott portugáliai államcsíny után létrejött új portugál vezetés hivatalosan is elismerte. Az ország első elnöke a meggyilkolt Amilcar Cabral öccse [[Luís Cabral]] lett. Az ország tagja lett az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek. 1975-ben Bissau-Guinea csatlakozott a ''loméi kereskedelmi egyezmény''hez, ami az [[Európai Közösségek]] és a fejlődő országok egy nagy csoportja között jött létre. [[Fájl:Bissau - Abandoned tank.JPG|thumb|Elhagyott tank az út mellett]] Az 1970-es évek második felében a gazdaság összeomlott, s burjánzott a korrupció. 1980-ban a Zöld-foki szigetekkel való sikertelen egyesülési kísérlet után egy katonai puccs 1980-november 15-én az addigi miniszterelnököt, [[João Bernardo Vieira]] [[dandártábornok]]ot juttatta az elnöki székbe. A PAIGC 1991-ben hozzájárult a többpárti demokrácia bevezetéséhez. Az első törvényes választásokat 1994-ben tartották, s ezek a PAIGC győzelmét hozták. Az [[1998]]-ban kitört polgárháborúban több százezer ember vesztette el otthonát. [[2000]]-ben a katonai uralom után ideiglenes kormány alakult. Az államfő ''Kumba Yala'' (PRS), a kormányfő ''Caetani N'Tchama'' lett. A demokráciába való átmenet a gazdasági elmaradottság mellett a polgárháború veszélye miatt lassú.

 

== Államszervezet és közigazgatás ==

| December 25. || [[Karácsony]]

|}

 

== Források ==

* Öt világrész országról országra. Officina Nova Kiadó 1995. ISBN 963 477 038X

* Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

 

{{commonskat|Guinea-Bissau}}

* [http://www.abenaa.de/guineabissau.htm Fotók]

* [http://www.origo.hu/nagyvilag/20070712-drogkereskedelem-bissau-guinea-az-uj-kozpont.html Kokain rajzolta fel a térképre az afrikai narkóállamot] – Origó-cikk

* [http://index.hu/bulvar/2012/01/31/magyarok_fosztottak_ki_bissau_guinea_eurokeszletet/ Magyarok fosztották ki Bissau Guinea eurókészletét] - Index cikk

{{afrika}}

{{CFA}}