„Titan hordozórakéta” változatai közötti eltérés

 

Az amerikai hordozórakéták fejlesztését [[1945]]-ben kezdték el a zsákmányolt német rakéták és kutatási eredmények alapján. Az amerikai légi haderő [[1955]]-[[1957]] között a többek között a [[Convair–774]], [[Hermes]], [[Thor rakéta|Thor]], [[Atlas rakéta|Atlas]], ''Titán'' folyékony hajtóanyagú ballisztikus [[hordozórakéta|hordozórakétákat]] fejlesztette.

 

A [[NASA]] [[1958]]. [[október 1.|október 1-jén]] történt megalakulása után a szárazföldi haderő és a haditengerészet befejezte saját rakétafejlesztéseit, minden intézményét átadta a NASA-nak mesterséges holdjait pedig a légi haderő indítja. A kifejlesztett hordozórakéta-családból kiválasztották a [[műhold]]ak hordozására alkalmas típusokat. A NASA különböző intézeteiben tervezték és fejlesztették ki (tovább), többek között a [[Thor rakéta|Thor–Delta]], [[Atlas–Centaur]], [[Saturn–V]] majd a [[Space Shuttle]] hordozórakéta-rendszereket. Az amerikai légi haderő a meglévő és leváltott ballisztikus rakétákra építve fejlesztette ki saját hordozórakéta-sorozatait, többek között Thor-Agena – ennek A,- B,- D változatait –, Titán 3B–[[Agena rakéta|Agena D]]. Ezek alkalmazásával fokozatosan felhasználták a rendszerből kivont típusú, folyékony hajtóanyagú, katonai-ballisztikus rakétákat.

 

[[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje]] (USAF) fejlesztette. Gyártotta a ''Glenn L. Martin Company''. Az [[Amerikai Egyesült Államok]] első interkontinentális ballisztikus rakétája (ICBM).

 

Kétfokozatú rakéta, hajtóanyaga finomított kerozin (RP–1, ''Rocket Propellant–1'', eredetileg ''Refined Petroleum–1'') és folyékony [[oxigén]], hatótávolsága {{szám|13000}} kilométer. Hossza űrhajóval együtt {{szám|31}} m, átmérője {{szám|3.05}} méter. Starttömege {{szám|105.140}} tonna. Összesen {{szám|70}} példányt indítottak, amiből {{szám|53}} volt sikeres. Az első indítás [[1959]]. [[február 6.|február 6-án]], az utolsó [[1965]]. [[március 5.|március 5-én]] történt.

 

[[Ballisztikus rakéta|Interkontinentális ballisztikus rakéta]], az USAF után modernebb navigációs és vezérlő rendszerrel ellátott típusát alkalmazta a [[NASA]] ([[Gemini-program]]), a ''Nemzeti Óceán-és Légköri Hivatal'' (NOAA), valamint az USAF Védelmi Meteorológiai Műholdas Rendszer (DMSP). ICBM alkalmazásnál a legnagyobb atom-robbanófejet szállíthatta.

 

Az első indítás [[1962]]. [[március 12.|március 12-én]], nagy megbízhatóságának köszönhetően az utolsó [[2003]]. [[október 18.|október 18-án]] történt. Hossza űrhajóval együtt {{szám|32.90}}, átmérője {{szám|3.05}} méter. Starttömege {{szám|150}} tonna, hasznos terhelése [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit) {{szám|3.6}} tonna. Első és második fokozat hajtóanyaga [[nitrogén|nitrogén-tetraoxid]] és Aerozin–50 keveréke [N2O4/Aerozin 50 (nitrogén-tetroxid/hidrazin).

 

Átmeneti, háromfokozatú teszttípus, négy kísérleti indítást végeztek a későbbi ''Titan–3C'' (SLV–5A) fő rendszereinek kipróbálására. Az első indítás [[1964]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]], az utolsó [[1965]]. [[május 6.|május 6-án]] történt.

 

Hossza {{szám|42}} méter, átmérője {{szám|3.05}} méter. Starttömege {{szám|161730}} kilogramm. Hasznos terhelése [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit) 3,1 tonna.

 

Négy fokozatú, soros elrendezésű rakétaegység. A ''Titan–3B/Agena D'' kombináció az USAF rendszeresen használt hordozórakétája. Több [[Felderítő műhold]] és [[távközlési műhold]] indításánál alkalmazták.

 

Hossza {{szám|38.71}}, starttömege {{szám|155}, hasznos terhelése [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit) {{szám|3.2}} tonna.

 

Négyfokozatú, soros elrendezésű rakétaegység (SLV–5C). A ''Titan–3A'' rakéta mellé két ''UTC'' típusú, szilárd hajtóanyagú gyorsító rakétát, negyedik fokozatként a ''Transtage'' nevű rakétát szerelték, hajóműveinek működése leállítható, újraindítható. Az első indítás [[1965]]. [[június 18.|június 18-án]], az utolsó [[1982]]. [[március 6.|március 6-án]] történt. A [[Amerikai Védelmi Minisztérium]] (DoD) műholdjainak pályára állítását segítette.

 

Hossza {{szám|37.76}} métertől {{szám|48.76}} méterig változott feladattól és hasznos tehertől függően, átmérője {{szám|3.05}} méter. Starttömege {{szám|645}} tonna. Hasznos terhelése [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit) 9–12 tonna, [[geostacionárius pálya|geostacionárius pályára]] 3 tonna. Első és második fokozat hajtóanyaga [[Aerozin–50]] ([[hidrazin]] és aszimmetrikus dietil-hidrazin (UDMH) 50-50%-os keveréke), oxidálószerként [[nitrogén-tetraoxid]]ot (N₂O₄) használtak. A Titan–2 kétfokozatú alaprakétát kapcsolták össze a [[Transtage]] nevű harmadik fokozattal, kúpos orrésszel egészítették ki.

 

A ''Titan–3C'' megfelelője, a ''Transtage'' nevű rakéta nélkül. A háromfokozatú egységet csak az amerikai légierő (USAF) alkalmazta. A [[Big Bird]] felderítő műhold hordozórakétája. Az első indítás [[1971]]. [[június 15.|június 15-én]], az utolsó [[1982]]. [[november 17.|november 17-én]] történt.

 

Starttömege {{szám|612990}} kilogramm.

 

Négy- vagy ötfokozatú, soros elrendezésű rakétaegység. A NASA alkalmazza bolygó- és űrkutató szondák indítására ([[Helios-program]], [[Viking-program]], [[Mariner-program]]) és [[Voyager-program]]. Az első indítás [[1974]]. [[február 11.|február 11-én]], az utolsó [[1977]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] történt.

 

A ''Titan–3D'' kiegészül egy ''Centaur DT'' nagy energiájú szilárd hajtóanyagú fokozattal. ''Helios-program'' esetén a hordozóegység hossza {{szám|48.77}} méter, átmérője {{szám|3.05}} méter. Starttömege {{szám|650}} tonna. Mintegy 3,6–3,8 tonna hasznos terhet tud [[Kozmikus sebességek|második kozmikus sebesség]] fölé gyorsítani.

 

Az amerikai légierő kísérleti, a ''MOL (Manned Orbiting Laboratory) – űrállomás hordozórakétája. Fejlesztését [[1969]]. [[június]]ában leállították.

 

* [[Nagy István György]]-[[Szentesi György]]: Rakéta-fegyverek (típuskönyv); [[1983]]. [[Zrínyi Katonai Kiadó]] – [[Budapest]],

 

*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/lvs/titan.htm|title= Titán|accessdate=2014-3-3|publisher=astronautix.com}}

*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/lvs/titan3b.htm|title= Titán|accessdate=2014-3-3|publisher=astronautix.com}}