„Uesiba Morihei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{személy infobox
| kép =Morihei-Ueshiba.jpg
| képaláírás =Uesiba Morihei, az aikidó alapítója.]
}}
[[Fájl:Morihei-Ueshiba.jpg|bélyegkép|Uesiba Morihei, az aikidó alapítója.]]
7 ⟶ 11 sor:
Tanabe faluban született. Három nővére volt, ő volt az egyetlen fiú a családban. Nagyapja, Kicsiemon, híres harcművész volt.
Fiatalkorában gyenge és beteges volt, apja, Joroku ösztönzésére [[Szumó|szumó]]zni, úszni és futni kezdett. Rövid idő alatt roppant erőre tett szert. A tanabei középiskola elvégzése után abakusz (számviteli) főiskolára járt. A diploma után könyvvizsgáló lett, és munkájának elismeréseképp Tokióba akarták áthelyezni, de Morihei felmondott. Elnyomott halászok jogi képviselője lett. Robbanékony természete miatt sokszor összetűzésbe került a törvénnyel, apjának nem kis fejfájást okozva ezzel. [[1900]]-ban, 17 évesen [[Tokió]]ba ment, ahol nyitott egy kis papír-írószer üzletet, pár alkalmazottal. Tokiói tartózkodása alatt az egyik [[tendzsin szinjo-rju dzsúdzsucu]] [[Dódzsó|dódzsó]]ban gyakorolt, de ellátogatott egy [[Singake-rju]] iskolába is. Az üzlettel nem sokat törődött, alig egy év után felszámolta. Egy hibásan összeállított diéta miatt skorbutos lett. Hazatért Tanabéba, az otthoni tápláló ételek nyomán hamar felépült.
[[1903]]-ban megnősült, Hacu Itogavát vette el. Ebben az évben jelentkezett a hadseregbe, de csak 157 centiméteres magasság felett vettek fel embereket, és Morihei nem felelt meg ennek a követelménynek. Elkezdett edzeni, fáról lefelé lógva, egy nagy követ erősítve magára, nyújtotta gerincét. A következő sorozásnál sikerrel járt, [[1903]]. decemberében a Vakajamai 61. Gyalogezred tagja lett. Az [[Orosz–japán háború|orosz–japán háború]]ban (1904-1906.) a [[Mandzsuria|mandzsuria]]i fronton teljesít szolgálatot. A háború befejezése után felettesei támogatásukról biztosították és katonai karriert kínáltnak neki, de Morihei visszautasította lehetőséget és hazatért családjához.
Valószínű, hogy a fronton szerzett élmények hatása alatt lett feltűnően befelé forduló, nem találta helyét a világban. Apja biztatására folytatta [[jagju-rju]] tanulmányait, melyet még a hadseregben, Maszakacu Nakai dódzsójában kezdett tanulni. [[1908]]-ban mesterfokozatot ért el. Apja a családi birtokon egy dódzsót építtetett, ahova meghívta tanítani Kijoicsi Tadakit (későbbi 9 danos kodokan [[dzsúdó]]-mestert), akinek segítségével Morihei tovább finomíthatta harcművészeti technikáját. [[1910]]. végén megszületett kislánya, Macukó.
| |||