„Magyar Elek” változatai közötti eltérés

'''Magyar Elek''' alias ''Ínyesmester'' ([[Budapest]], [[1875]]. [[augusztus 14.]] – [[Budapest]], [[1947]]. [[május 16.]]) újságíró, gasztronómiai szakíró.

A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|piarista főgimnáziumban]] érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. [[1901]]-től a Magyarország című lap munkatársa, majd [[1917]]-től felelős szerkesztője volt. UjságíróiÚjságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat. A [[Pesti Napló]]ban inkognitóban, ''Inyesmester'' álnéven évekig vezette ''Fejezetek az ínyesmesterség köréből'' címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. ''Az ínyesmester szakácskönyve'' című műve a gasztronómiai iradalomirodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "''az Inyesmester könyve minden európai látóköre - vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja - mellett is teljesen magyar könyv''" az irodalomhoz sorolta, "''noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza''." [[1945]] után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá.

* Az Ínyesmester szakácskönyve (Budapest, 1933, Athenæum)

* Az Ínyesmester 1000 új receptje (Budapest, 1935, Athenæum)

* Az Ínyesmester éléskamrája – Befőzés, házi konzerválás, (Budapest, 1974, Mezőgazdasági Kiadó)

* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00552/17271.htm Babits Mihály: Könyvről könyvre - kritika az ÍnyemesterÍnyesmester szakácskönyvéről Nyugat 1933. 4. szám]