„Kossuth híd (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a zöld link kékre |
||
36. sor:
Már a [[16. század|16]]-[[19. század]]i metszeteken - például L. Rohbock acélmetszete - jól látható, hogy a Vízivárost és a sziget északi csúcsát híd kötötte össze. A mai Kossuth híd helyén [[1897]]-ben készült el a hercegprímásról elnevezett vasszerkezetű Kolos híd egy középkor óta ott álló fahíd vonalában. Nevét a városért sokat tett hercegprímásról, [[Vaszary Kolos]]ról a Kolos nevet kapta, aki a Mária Valéria híd építéséhez is nagy összeggel hozzájárult. Férfi keresztnevekről szokatlan dolog volt egy hidat elnevezni, azonban egyházi személyről lévén szó, az elnevezés érthető. A régi és az új híd gyakorlatilag megegyeztek egymással. Átadására 1897. december 20-án került sor ünnepség nélkül.<ref>Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája</ref> Az első, mintegy 40 méter nyílású, alsópályás, rácsos hidat, mint Esztergom többi hídját, [[1944]] decemberében felrobbantotta a visszavonuló német hadsereg.
Az új, dr. [[Menyhárd István]] által tervezett híd egy felsőpályás, csuklós, rácsos acélszerkezetű ívhíd volt. Az újjáépítésre [[1948]]-ban került sor, ekkor már a Kossuth híd nevet kapta. Átadására december 5-én került sor. Egyúttal egy emlékművet is felavattak az államférfinak, ahol a városban partra szállt 1848-ban.<ref>Esztergom 1945-1750 49. o.</ref> Az új híd szélesebb lett elődjénél. A hídfőbe elrejtve egy vasbeton dobozt építettek ellensúlynak.<ref>Esztergom 1945-1750 92. o.</ref> A Kossuth híd ma korlátozott teherbírású. Csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgál. A híd végében áll [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] szobra.
==Források==
{{
{{Víziváros}}
46. sor:
{{Portál|Hidak| }}
{{DEFAULTSORT:Erzsébethíd Esztergom}}
[[Kategória:Esztergom hídjai]]
| |||