„Magyar Elek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
infobox
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Magyar Elek
| kép = Magyar Elek és Gundel Károly.jpg
| képméret =
[[Fájl:Magyar | Elekképaláírás és= Gundel Károly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Elek (balra) és [[Gundel Károly]] 1933-ban]]
| születési név =
| születés helye = [[Budapest]]
| születés dátuma = [[1875]]. [[augusztus 14.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1947]]. [[május 16.]] {{életkor-holt|1875|08|14|1947|05|16}}
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma = újságíró, gasztronómiai szakíró
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Magyar Elek''' alias ''Ínyesmester'' ([[Budapest]], [[1875]]. [[augusztus 14.]] – [[Budapest]], [[1947]]. [[május 16.]]) újságíró, gasztronómiai szakíró.
 
== Élete ==
 
[[Fájl:Magyar Elek és Gundel Károly.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Elek (balra) és [[Gundel Károly]] 1933-ban]]
A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|piarista főgimnáziumban]] érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. [[1901]]-től a Magyarország című lap munkatársa, majd [[1917]]-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat. A [[Pesti Napló]]ban inkognitóban, ''Inyesmester'' álnéven évekig vezette ''Fejezetek az ínyesmesterség köréből'' címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. ''Az ínyesmester szakácskönyve'' című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "''az Inyesmester könyve minden európai látóköre - vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja - mellett is teljesen magyar könyv''" az irodalomhoz sorolta, "''noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza''." [[1945]] után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá.