„Mariazell” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld link kékre |
|||
37. sor:
[[1800]]-ban újabb tűz pusztított a város más részein, majd [[1805]]-ben a franciák támadásakor Mariazell környékén is harcok folytak. [[1809]]-ben az egyházi kincseket [[Temesvár]]ra menekítették a franciák elől, akik néhány héttel ezután elfoglalták a települést. A harcok, a fosztogatás és a rossz termés megtizedelték a lakosságot. Az [[1816]]-ban kitört éhínségen Leopold főherceg burgonyaszállítmányokkal próbált segíteni.
A település történetének legnagyobb, [[1827]]-es tűzvésze szinte mindent lángba borított, a templom is nagy károkat szenvedett, ám [[1828]] és [[1832]] között nagy áldozatok árán újjáépítették. [[1837]]-ben Mariazellbe látogatott I. Ferdinánd császár, majd a fennállás 700 éves évfordulóján [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár hitvesével, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]tel. Uralkodása alatt alapították [[1849]]-ben az első csendőrőrsöt, választották [[1850]]-ben az első polgármestert, építették meg [[1856]]-ban a Bürgeralpén az első fa kilátót, és alapították meg [[1874]]-ben a tűzoltóságot. [[1892]]-ben készült el az elektromos művek, amely Mariazell áramellátását biztosította, [[1896]]-ban építették meg az első általános vízvezetéket, majd [[1898]]-ban bezárták a vasművet.
[[1907]]-ben Kirchbergből Mariazellig ér a vasútvonal, megünnepelték a település 750 éves fennállását. [[1908]]-ban a templomot [[bazilika]] rangjára emelték. Ugyanebben az évben tartotta Matthias Zdarsky az első sítanfolyamokat. [[1910]]-ben harmadik, egyben utolsó alkalommal látogatott Mariazellbe [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]], [[1911]]-ben pedig a későbbi utolsó császár, [[IV. Károly magyar király|Károly főherceg]] és hitvese [[Zita magyar királyné|Zita Bourbon–pármai hercegnő]] járt itt. [[1928]]-ban az elsők között épült meg a Bürgeralpe kabinos drótkötélpályája.
| |||