Apoláris molekulák közt kialakuló gyenge másodrendű intermolekuláris kötés, mely az elektronfelhő pillanatnyi átmeneti torzulásának köszönhetően létrejött gyenge dipólusok között megjelenő elektrosztatikus vonzás. Az elsőrendű kötéseknél jóval (átlagosan százszor) gyengébb.
A [[nemesgáznemesgázok]]ok atomjai között is diszperziós kölcsönhatás alakul ki. (Ezek a részecskék molekularácsban kristályosodnak, ezért egyatomos molekuláknak tekintjük őket.) A nagyobb méretű apoláris molekulákban az [[elektron]]ok számának növekedésével az [[atom]]ok mérete nő és így nagyobb térrészben mozoghatnak, jelentősebb lehet a töltéselkülönülés, polarizáció. Tehát minél nagyobb egy elem rendszáma annál erősebb diszperziós kölcsönhatás van köztük; például emiatt szobahőmérsékleten gáz a klór, folyékony a bróm és szilárd a jód. Ennek erősebb diszperziós kölcsönhatás az eredménye. Kevésbé kell hűteni az ilyen anyagot a cseppfolyósításhoz, ezért magasabb az olvadáspont.
