„Magyar választási rendszer” változatai közötti eltérés

Kritikák
(Kritikák)
 
== Az országgyűlési választások menete 2012-től==
[[Fájl:Választókerületek (2011-).png|bélyegkép|jobbra|250px|Választókerületek]]
A '''magyar választási rendszer'''t a [[2011. évi CCIII. törvény]] szabályozza. Eszerint a választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben kerülnek lebonyolításra. A magyar választási rendszer vegyes rendszer. Az [[országgyűlés]]i képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Az a [[párt]] kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt. Lehetőség van közös pártlistát indítani – például [[2010]]-ben a [[Fidesz]]-[[KDNP]] is ilyen volt – ebben az esetben 10% a minimum.
 
Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez nem szükséges 50% feletti részvétel.
 
=== Jelöltállítás ===
* '''Egyéni képviselőjelölt'''ként annak a legalább 18 éves, [[magyar állampolgárság]]ú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 500, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott [[ajánlószelvény]]t tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.
 
* '''Országos listá'''t az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és [[Budapest]]en – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
 
* '''A nemzetiségi listá'''t állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.
 
=== Szavazás ===
{| {{széptáblázat}} style="text-align:center;font-size:90%" align="right"
! colspan="3" | Az egyéni választókerületek száma <br>a megyékben és Budapesten
! !! Megye !! Egyéni választó-<br>kerületek száma
|-
| 1. || [[Budapest]] || 18
|-
| 2. || [[Baranya megye|Baranya]] || 4
|-
| 3. || [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun]] || 6
|-
| 4. || [[Békés megye|Békés]] || 4
|-
| 5. || [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén]] || 7
|-
| 6. || [[Csongrád megye|Csongrád]] || 4
|-
| 7. || [[Fejér megye|Fejér]] || 5
|-
| 8. || [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron]] || 5
|-
| 9. || [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]] || 6
|-
| 10. || [[Heves megye|Heves]] || 3
|-
| 11. || [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok]] || 4
|-
| 12. || [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom]] || 3
|-
| 13. || [[Nógrád megye|Nógrád]] || 2
|-
| 14. || [[Pest megye|Pest]] || 12
|-
| 15. || [[Somogy megye|Somogy]] || 4
|-
| 16. || [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]] || 6
|-
| 17. || [[Tolna megye|Tolna]] || 3
|-
| 18. || [[Vas megye|Vas]] || 3
|-
| 19. || [[Veszprém megye|Veszprém]] || 4
|-
| 20. || [[Zala megye|Zala]] || 3
|-
! colspan="2" | Összesen !! 106
|}
 
=== Jelöltállítás ===
* '''Egyéni képviselőjelölt'''ként annak a legalább 18 éves, [[magyar állampolgárság]]ú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 500, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott [[ajánlószelvény]]t tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.
 
* '''Országos listá'''t az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és [[Budapest]]en – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
 
* '''A nemzetiségi listá'''t állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.
 
=== Szavazás ===
* Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak.
* Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak hiányában egy pártlistára szavazhatnak.
{{csonk-szakasz}}
 
=== Kritikák ===
== Az országgyűlési választások menete 1989–2011 között==
Az új választási rendszert az akkori ellenzéki pártok és néhány civil szervezet már elfogadásakor támadta. A legkeményebben támadott módosítás, az előzetes regisztrációhoz kötött voksolás ügyében a kormánypárt végül engedett, és nem vezette be. Az intézkedés a lefizetéses választási csalást tette volna sokkal nehezebbé, ugyanakkor kizárta volna a közvetlenül a választás előtt, az utolsó pillanatban magukat elhatározó szavazókat is.
 
A [[Társaság a Szabadságjogokért]] (TASZ) szerint ezáltal jelentősen csökkenti a saját politikai befolyását, aki a kisebbségi listás szavazást választja. Ennek kapcsán egy nemzetiségi párt, a [[Magyarországi Cigány Párt]] (MCP) felszólította a nemzetiségi választópolgárokat, hogy ne éljenek a lehetőséggel, ugyanis véleményük szerint a kisebbségek azáltal, hogy nem adhatják le szavazatukat a pártlistára, súlyos jogfosztást szenvednek el.<ref>[http://www.atv.hu/belfold/20140107-atv-start-horvath-aladar A választási regisztráció bojkottjára szólít fel a Magyarországi Cigány Párt] – Atv.hu, 2014. január 7.</ref> A magyar demográfia alapján a [[magyarországi cigányok|roma]] nemzetiségi listán kívül bármely más nemzetiség esetében feltehetőleg akkor is lehetetlen lenne a nemzetiségi listáról mandátumot szerezni, ha az adott kisebbséghez tartozók minden ésszerű elképzelést meghaladó számban regisztrálnának nemzetiségi választópolgárként és adnák le szavazatukat a nemzetiségi listájukra. Feltéve, hogy egy nemzetiségi listás képviselő sikeresen bekerül az [[Országgyűlés]]be, a többi politikai párt támogatása nélkül még akkor is kicsi a valószínűsége, hogy sikeresen tudja kisebbségének érdekét érvényesíteni. Ezenkívül a pártlistára szavazni nem tudó választópolgár arra ösztönzi a legnagyobb politikai befolyással bíró pártokat, hogy a kisebbségi szavazó érdekeit figyelmen kívül hagyják, hiszen ő a számukra elérhetetlen szavazóvá vált.<ref>[http://tasz.hu/politikai-reszvetel/nemzetisegi-listak-nemzetisegi-nevjegyzek-az-orszaggyulesi-valasztasokon-1x1 Nemzetiségi listák, nemzetiségi névjegyzék az országgyűlési választásokon 1x1] – Tasz.hu </ref> A TASZ és az MCP érvelése ellen szól azonban, hogy a nemzetiségi listáról megválasztott képviselők nem pártérdekeket képviselnek, hanem a konkrét nemzetiségeknek a képviselői a parlamentben. Ráadásul az MCP a 106 választókörzetből mindössze 60-ban tudott jelöltet állítani, vagyis nemzetiségi párt hiányában a romák 46 körzetben csakis a kisebbségi listás szavazást használhatják nemzetiségük képviseletére.
 
Az új választási rendszer létrehozásának egyik indoka a korábbi választásoknak visszaélésre lehetőséget teremtő elemei voltak, melyeket kihasználva számos csalás történt az előző hat választáson. Az új választási rendszer sem zárja ki teljesen a csalást, néhány esetben választópolgárok aláírását hamisították rá olyan pártok ajánlóíveire is, melyeket az illető választópolgárok nem kívántak támogatni. Bár az ügyben a [[Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság]] (NAIH) a rendkívül nagy munkára hivatkozva (vagyis azt megtudni, pontosan melyik aláírás valódi és melyik hamis) elutasította a vizsgálatot. A csalás gyanúja miatt rendőrségi nyomozás kezdődött.<ref>[http://index.hu/belfold/2014/03/14/a_valasztasi_iroda_munkatarsanak_nevevel_csaltak_mohacson/ A választási iroda munkatársának nevével csaltak Mohácson] – [[Index.hu|Index]], 2014. március 14.</ref><ref>[http://www.teol.hu/tolna/kozelet/rahamisitottak-a-nevet-az-alairasgyujto-ivre-541238 Ráhamisították a nevét az aláírásgyűjtő ívre] – Teol.hu, 2014. március 1.</ref><ref>[http://index.hu/belfold/2014/03/14/naih_nem_tudhatjuk_meg_hogy_melyik_partok_eltek_vissza_a_nevunkkel/ Hihetetlen indokkal védi a csalókat az adatvédelmi hatóság] – Index, 2014. március 14.</ref><ref>[http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/22/valasztas-csalhattak-az-alairasgyujtessel/ Választás: csalhattak az aláírásgyűjtéssel] – Hír24, 2014. március 21.</ref>
 
== Az országgyűlési választások menete 1989–2011 között==
[[Fájl:Választókerületek (1990-2011).png|bélyegkép|jobbra|250px|Választókerületek 1990 és 2011 között]]
A német modellen alapuló vegyes '''magyar választási rendszer''' – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályozott – kétfordulós, kétszavazatos, [[töredékszavazat]]-visszaszámláló rendszer volt, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálta a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.
 
Névtelen felhasználó