|
* a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába
* a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába<ref>{{cite web |url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300036.TV |title=2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról" |accesdate=20140215 |publisher=Wolters Kluwer |language=magyar}}</ref>
===Nézeteltérések===
Az új választási rendszert az ellenzéki pártok és néhány civil szervezet támadta. A legkeményebben támadott módosítás, az előzetes regisztrációhoz kötött voksolás ügyében a kormánypárt végül engedett, és nem vezette be az előzetes regisztrációt. Az intézkedés a lefizetéses választási csalást tette volna sokkal nehezebbé.
A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) szerint ezáltal jelentősen csökkenti a saját politikai befolyását, aki a kisebbségi listás szavazást választja. Ennek kapcsán egy nemzetiségi párt, a [[Magyarországi Cigány Párt]] (MCP) felszólította a nemzetiségi választópolgárokat, hogy ne éljenek a lehetőséggel, ugyanis véleményük szerint a kisebbségek azáltal, hogy nem adhatják le szavazatukat a pártlistára, súlyos jogfosztást szenvednek el.<ref>{{cite web |url=http://www.atv.hu/belfold/20140107-atv-start-horvath-aladar |title=A választási regisztráció bojkottjára szólít fel a Magyarországi Cigány Párt |accessdate=20140211 |date=20140107| |publisher=ATV |language=magyar}}</ref> A magyar demográfia alapján a roma nemzetiségi listán kívül bármely más nemzetiség esetében feltehetőleg akkor is lehetetlen lenne a nemzetiségi listáról mandátumot szerezni, ha az adott kisebbséghez tartozók minden ésszerű elképzelést meghaladó számban regisztrálnának nemzetiségi választópolgárként és adnák le szavazatukat a nemzetiségi listájukra. Feltéve, hogy egy nemzetiségi listás képviselő sikeresen bekerül az Országgyűlésbe, a többi politikai párt támogatása nélkül még akkor is kicsi a valószínűsége, hogy sikeresen tudja kisebbségének érdekét érvényesíteni. Ezenkívül a pártlistára szavazni nem tudó választópolgár arra ösztönzi a legnagyobb politikai befolyással bíró pártokat, hogy a kisebbségi szavazó érdekeit figyelmen kívül hagyják, hiszen ő a számukra elérhetetlen szavazóvá vált.<ref>TASZ - [http://tasz.hu/politikai-reszvetel/nemzetisegi-listak-nemzetisegi-nevjegyzek-az-orszaggyulesi-valasztasokon-1x1 Nemzetiségi listák, nemzetiségi névjegyzék az országgyűlési választásokon 1x1]</ref> A TASZ és az MCP érvelése ellen szól azonban, hogy a nemzetiségi listáról megválasztott képviselők nem pártérdekeket képviselnek, hanem a konkrét nemzetiségeknek a képviselői a parlamentben. Ráadásul az MCP a 106 választókörzetből mindössze 60-ban tudott jelöltet állítani, vagyis nemzetiségi párt hiányában a romák 46 körzetben csakis a kisebbségi listás szavazást használhatják nemzetiségük képviseletére.
Az új választási rendszer létrehozásának egyik indoka a korábbi választásoknak visszaélésre lehetőséget teremtő elemei voltak, melyeket kihasználva számos csalás történt az előző hat választáson. Az új választási rendszer sem zárja ki teljesen a csalást, néhány esetben választópolgárok aláírását hamisították rá olyan pártok ajánlóíveire is, melyeket az illető választópolgárok nem kívántak támogatni. Bár az ügyben az [[Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság|adatvédelmi hatóság]] a rendkívül nagy munkára (megtudni, pontosan melyik aláírás valódi és melyik hamis) hivatkozva nem lépett, a tettesek ellen feljelentés történt és nyomozás zajlik.<ref>http://index.hu/belfold/2014/03/14/a_valasztasi_iroda_munkatarsanak_nevevel_csaltak_mohacson/</ref> <ref>http://www.teol.hu/tolna/kozelet/rahamisitottak-a-nevet-az-alairasgyujto-ivre-541238</ref><ref>http://index.hu/belfold/2014/03/14/naih_nem_tudhatjuk_meg_hogy_melyik_partok_eltek_vissza_a_nevunkkel/</ref>
== Kampány ==
|
