„Sat-Okh” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szövegdoboz. Javítás: sevanéz származású.
9. sor:
|elhunyt_idő = [[2003]]. [[július 3.]]{{életkor-holt|1920|4|25|2003|7|3}}
|elhunyt_hely = [[Gdańsk]]
|nemzetiség = [[Lengyelek|lengyel]] és [[SájenekAlgonkin nyelvcsalád|csejensevanéz]]
|szülei =
|feleség =
29. sor:
|megjegyzés =
}}
'''Sat-Okh''', magyarul: '''Hosszú Toll''' ('''Stanisław Supłatowicz''', [[Kanada]], [[1920]]. [[április 25.]] – [[Gdańsk]], [[2003]]. [[július 3.]]) [[SájenekAlgonkin nyelvcsalád|csejensevanéz]] származású [[Lengyelek|lengyel]] [[író]], aki a lengyel ellenállás katonájaként harcolt a [[második világháború]]ban.
 
{{Szövegdoboz|Hosszú Toll Levele
 
Ez a könyv nem a képzelet terméke, hanem igaz történet. A leírt események Észak-Kanadában
zajlottak 1930 előtt, és egyes szereplők a mai napig is élnek.
 
Apám, Magas Sas, továbbra is népünk főnöke, és ott él nővérem is. Ellenben emlékeim főhőse,
Tanto már meghált. Fehérek ölték meg.
 
Engem sorsom Lengyelországba, anyám hazájába vetett. Anyámat 1905-ben a cári hatalom
Szibériába száműzte, onnan Alaszkán át Kanadába került, és hosszú évekig a sevanézok között lakott,
akik megmentették életét. Feleségül vette a törzs főnöke, Magas Sas, Leoo-karko-ono-ma.
1937-ben Lengyelországba utaztam anyámmal, mert meg akarta látogatni szülőhazáját. A háború
miatt ott rekedtünk, és már nem tértünk vissza Kanadába. Lengyelország így lett második hazám.
Igazságot akartam szolgáltatni első hazámnak. Ezért elhatároztam, fiatal barátaim, hogy mesélek
róla, elbeszélem az indiánok életét, mostoha sorsát.
 
Remélem, hogy e könyv elolvasása után talán kissé jobban megértitek életüket, vágyaikat, az
őserdő iránti szeretetüket, szabadságharcukat. Szabadságuk már jóformán elveszett, pedig nagy
szükségük volna rá.
 
Sath-okh (Hosszú Toll) – ''A Sós sziklák völgye'' ([[Móra Ferenc Könyvkiadó]], 1971, 5. oldal)}}
 
== Élete ==
Sat-Okh életrajzi elbeszélése szerint édesanyját, Stanisława Supłatowiczot a [[20. század|XX. század]] elején, 1905-ben száműztek az orosz hatóságok egy cárellenes szervezkedés miatt [[Szibéria|Szibériába]]. Onnan [[Oroszország]] legtávolabbi területére, [[Kamcsatka|Kamcsatkára]] került. Innen megszökött [[Alaszka|Alaszkába]], majd tovább [[Kanada|Kanadába]], a [[Mackenzie]] folyó környékére, ahol egy indián törzs, a [[SájenekAlgonkin nyelvcsalád|csejeneksevanéz]] fogadtákfogadta be. Itt a lengyel nő összeházasodott az egyik törzs főnökével, LeokarkoonomáLeoo-karko-ono-valmával (Magas Sassal), aki a legendás főnök, [https://en.wikipedia.org/wiki/Tecumseh Tecumseh] leszármazottja volt. Több gyermekük közül a legkisebb fiuk volt: Sat Okh (Hosszú Toll).
 
A ’30-as évek végén Stanisława elhatározta, hogy meglátogatja szülőhazáját, a függetlenné vált [[Lengyelország]]ot. Az1937-ben megvalósult a terv, az útra az asszonyt felnőtt fia, Sat Okh is elkísérte. A [[második világháború]] kitörése miatt az anya és fia Lengyelországban ragadtak.
 
1940-ben Sat Okh fogságba esett, a Gestapo az [[Auschwitzi koncentrációs tábor|auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba]] szállította, de út közben sikerült megszöknie, majd beállt a [[Honi Hadsereg]] (Armia Krajowa) partizánjai közé, és harcolt a németek ellen, többször megsebesült, vitézségéért kitüntették.
43 ⟶ 65 sor:
 
2003. július 3-án halt meg a [[gdańsk]]i Haditengerészeti Kórházban, július 8-án temették el a város Srebrzysko temetőjében.
 
[[Kép:Gdańsk Cmentarz Srebrzysko – Stanisław Supłatowicz (Sat–Okh).JPG|bélyegkép|jobbra|Stanisław Supłatowicz sírja a gdanski temetőben]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sat-Okh