Főmenü megnyitása

Módosítások

pontosítások, forráskérés
Az intézet a két világháború közötti időszakban élte a fénykorát. Az összes tagozatokra ekkor 1500 növendék járt. Az intézet szellemiségének alakításában meghatározó szerepet játszott a leánygimnázium első igazgatója, Dóczy Gedeon munkatársa, Koncz Aurélné Karácsony Otília (igazgató 1909-1936), majd az [[1930]]-as évektől dr. Papp Ferenc, aki [[1936]]-től a leánygimnázium igazgatója lett. Az intézményben fontos szerepet kaptak a korabeli középiskolai oktatás igen divatos egyesületei. [[1936]]–[[1937]]-es tanévben jött létre a ''Gyóni Géza Önképzőkör'', a ''Gyorsírókör'', ''Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület'', a 11. számú ''[[Lorántffy Zsuzsanna]] Leánycserkészcsapat'' és a mellette működő kölcsönkönyvtár, az ''Ifjúsági Segítő Egylet''. A következő években ezek mellett ''Német és Francia Olvasókör'' és ''Sportkör'' is alakult.
 
Az [[1930]]-as években országos elismertséget szerző intézet hagyományai ekkor alakultak ki. Ebben a hagyományrendszerben különös szerep jutott az ünnepi alkalmaknak. A köznyelvben csak ''Tilli néni''ként emlegetett Koncz Aurélné igazgatónő búcsúztatása ˙([[1936]]) mellett ebben az évtizedben két ünnepi megemlékezést is tartottak: Dóczy Gedeon születésének ([[1932]]), és az intézet fennállásának 100. évfordulóját ([[1938]]). Nevezetesek voltak az [[Grand Hotel Aranybika|Aranybika Szálló]] Dísztermében (mai [[Bartók Béla|Bartók]]-terem) évenként megrendezett '''Lilla-teaestek'''. A bállal egybekötött műsoros estekre a [[Debreceni Református Kollégium|Kollégium]] [[Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona|fiúgimnáziumának]] növendékei is hivatalosak voltak. Ebben az időszakban országszerte, így a Dócziban is egyre ünnepélyesebb külsőt nyert az érettségi előtt álló gimnazisták búcsúztatása. Az iskolai értesítők tanulsága szerint a közismert dalok mellett már népi dallamokra írt dóczis diákdalokat is énekeltek a ballagásokon, mely a Kodály zenéjét Debrecennel megismertető Horváth Károly, leánygimnáziumi énektanár érdeme volt.<ref name="ReferenceA">{{cite book |author= Győri L. János |authorlink= Győri L. János |title= „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története |publisher= Tiszántúli Református Egyházkerület |year= 2008 |pages= 74 |id= ISBN 9638713402}}</ref> mely a Kodály zenéjét Debrecennel megismertető Horváth Károly, leánygimnáziumi énektanár érdeme volt.
 
Az intézmény már az [[1920]]-as évektől kezdte bevezetni az iskolai egyenruhát, és az [[1930]]-as évekre gyakorlatilag már szinte minden használható ruhadarabot pontosan előírt az iskolai házirend. A sötétkék télikabát és az iskola jelvényével ellátott ugyancsak sötétkék [[svájcisapka]] mellett ünnepnapokon fekete cipőt és fekete [[harisnya|harisnyát]], munkanapokon fekete vagy barna cipőt, illetve fekete, barna vagy szürke harisnyát kellett viselniük. Emellett három egyenruhatípust kellett minden diáklánynak beszereznie: díszegyenruhát (sötét rakott szoknya; hosszú ujjú fehér vászon matrózblúz.sötétkék, fehér zsinóros kézelővel és gallérral; fekete csokornyakkendő), munkakötényt (hosszú ujjú sötétszürke kötény az egész ruházat védésére, piros díszítéssel és piros gombokkal; hozzá esetleg [[hímzés|hímzett]] gallér) és a meleg napokon vagy kiránduláson viselt „honi pettyes” (sötétkék alapon fehér pettyes kartonból készült ruha, szoros derékkal, ráncolt szoknyával, félhosszú ujjal, fodros fehér gallérral, fodros fehér köténnyel). A konfirmáció alkalmával viselt kötelező formaruhát mindegyik lány maga készítette kézimunkaórán. Ugyanakkor a fent említett egyenruhák darabjai, különösen a kisebb kiegészítők ugyancsak az intézmény kézimunkaóráin készültek.<ref name="ReferenceA"/> Az egyenruhákat megörökíti [[Szabó Magda]] az [[Abigél (regény)|Abigél]] című regényében, illetve részben láthatóak a regény alapján készült [[Abigél (film)|filmadaptációban]]. {{forrás|A regény legendás Kőnig tanár urát is a Dóczi Leánygimnázium franciatanáráról, Hettesheimer Ernőről mintázta az írónő.}}
 
=== Második világháborús károk, államosítás ===
* [[Szentmihályiné Szabó Mária]] (1888-1982) írónő
* [[Zsindelyné Tüdős Klára]] (1895–1980) [[Zsindely Ferenc]] jogász, író, miniszter felesége; magyaros motívumokat alkalmazó [[Magyar Királyi Operaház]] kosztümtervezője, divattervező, írónő, rádió-előadó; az első magyar nő, aki filmet rendezett, az Országos Református Nőszövetség elnöke, az Új Magyar Asszony című lap alapítója
* [[Tőrös Olga|Törös Olga]] (1914) olimpiai érmes tornász
* [[Fux Vilma]] (1916–1996) [[Széchenyi-díj]]as földrajztudós, egyetemi tanár
* [[Szabó Magda]] (1917–2007) [[Kossuth-díj]]as írónő
* [[Nagy Margit (tornász)|Nagy Margit]] (1921-20011921–2001) olimpiai érmes tornász
* [[Gyarmati Olga]] (1924-20131924–2013) olimpiai érmes atléta
 
== Galéria ==
3 067

szerkesztés