Wikipédia

„Gáz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kisebb formai szerkesztés, forrásolás
Bővítés, pontosítás, forrásolás
1. sor:
{{tataroz}}
[[File:Diffusion animation.gif|thumb|jobbra|175px|A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás.]]
[[File:Gas particle movement.svg|thumb|jobbra|175px|GázmolekulákA hőmozgásagázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak]]
 
A '''gáz''' forma az anyag egy [[halmazállapot]]a. Ha a hőmérséklet magasabb a kritikus hőmérsékletnél, gázról beszélünk; ha alacsonyabb, akkor pedig [[gőz]]ről.{{jegyzet*|megj=Szuperkritikus állapot pedig akkor lép fel, ha a nyomás és a hőmérséklet is magasabb a kritikusnál.}}{{jegyzet*|megj=A gáz nem tévesztendő össze a ''pára'' fogalmával. Ez látszólag légnemű anyag, azonban finoman eloszlatott folyadékcseppeket (vízcseppeket) tartalmaz (két komponensű, diszperz rendszer), ilyen például a [[köd]] és a felhő is.}} A halmaz részecskéi egymástól távol vannak, ideális esetben a köztük lévő kölcsönhatások -vagyis a vonzó és taszító erők- teljes mértékben elhanyagolhatók (ezek az ún. [[ideális gáz]]ok, azonban ez nagyon ritka). Mint a [[folyadék]]ok, a gázok is [[fluidum]]ok: képesek áramlani és nem állnak ellent a deformációnak, habár van [[viszkozitás]]uk. A folyadékokkal ellentétben a gázok nem öltik fel az őket tartalmazó test formáját, hanem igyekszenek az általuk elfoglalt teret teljesen kitölteni. A gázokban meglévő [[mozgási energia]] a gázrészecskék -melyek lehetnek atomok (például a nemesgázokban, mint a hélium), elemmolekulák (például a kétatomos oxigén) vagy vegyületmolekulák (pl. szén-dioxid)nagy sebessége és állandó, véletlenszerű mozgása ([[diffúzió]]) miatt a második legnagyobb a halmazállapotok között (a [[plazma]] után). Ezen magasabb kinetikus energiaszint miatt a gázok atomjai és [[molekula|molekulái]] szinte teljesen rugalmasan visszapattannak az őket tároló anyag felületéről, és egymásról. Ez a folyamat a kinetikus energia növelésével erősödik. A gázok állapotát alapvetően a négy fő állapotjelzővel tudjuk meghatározni; ezek a [[nyomás]], a [[térfogat]], a [[hőmérséklet]] és az [[anyagmennyiség]].{{refhely|Veszprémi|110-116. oldal|azonos=Veszprémi110-116}}{{refhely|Villányi|45-51. oldal|azonos=Villányi}}
 
Elterjedt tévhit, hogy a gázok [[nyomás]]át a gázmolekulák egymásnak ütközésével magyarázzák, de valójában csupán véletlenszerű sebességük elegendő a nyomás értékének meghatározásához. A kölcsönös ütközések csupán a [[Maxwell–Boltzmann-eloszlás]] megalapozásához voltak fontosak.{{refhely|Laurendeau|10-35. oldal}}
 
== Szóhasználat ==
[[File:Phase-diag-hu.svg|thumb|Tetszőleges anyag általánosított fázisdiagramja. Kék vonal: szilárd–légnemű fázishatár. Piros vonal: folyadék–légnemű fázishatár (telített gőz). Zöld vonal: szilárd–folyadék fázishatár]]
 
A „gáz” szó valószínűleg [[Jan Baptist van Helmont]] [[flamandok|flamand]] kémikustól ered, aki a 17. század eleji nyelvújításkor használta először. A „gáz” a görög χάος ([[Káoszelmélet|káosz]], utalva a káoszelméletre) szó flamand kiejtése, vagyis pusztán az akkori [[Alkímia|alkímiai]] szokásoknak megfelelő átirata.<ref>Jan Baptist van Helmont:Ortus medicinae; ([[Amszterdam]]; [[Hollandia]]) 1652 (első kiadás: 1648). A gáz szó először az [http://books.google.com/books?id=c41nbl8iwrEC&pg=PA58#v=onepage&q&f=false 58. oldalon] jelenik meg, ahol ezt írja: "… Gas (meum scil. inventum) …". Az [http://books.google.com/books?id=c41nbl8iwrEC&pg=PA59#v=onepage&q&f=false 59. oldalon] pedig: "… in nominis egestate, halitum illum, Gas vocavi, non longe a Chao …" (...szükségünk van egy névre, és én ezt a gőzt ''gáznak'' neveztem el, mely szó nem áll messze a ''"káosztól"''...).</ref> A szó ilyen formájú megalkotásban valószínűleg befolyásolta [[Parascelus]] munkássága.{{jegyzet*|megj=Parascelus a ''khaos'' szót többek között okkult értelemben is (például a "lélek elemeinek" megnevezésére) használta}}<ref>[http://www.etymonline.com/index.php?term=gas Harper, Douglas: "gas"; Online Etymology Dictionary</ref>
A „gáz” szó valószínűleg egy [[flamandok|flamand]] kémikustól ered, a [[Káoszelmélet|káosz]] görög szó flamand kiejtését írta így le.
 
Az angol nyelvű irodalomban a ''gas'' szót ''légnemű halmazállapot'' értelmében sokszor (gyűjtőfogalomként) használják. A szakmai szóhasználat ennél részletesebb:▼
Egy másik, alternatív történet szerint van Helmont a ''gahst'' vagy ''geist'' (jelentésük szellem vagy lélek) szavak eltorzított formájaként vezette be. Ez jól tükrözi a kor felfogását azon felfogását, mely szerint a gázok természetfeletti "képességekkel" bírnak, mint például a lángok kioltása és halál okozása, és melyek főként a "bányákban, kutak mélyén, temetőkben és magányos helyeken lakoznak."<ref>{{cite book|author=John William Drape|title=A textbook on chemistry|location=New York|publisher=Harper and Sons|page=178|url=https://play.google.com/store/books/details?id=HKwS7QDh5eMC&rdid=book-HKwS7QDh5eMC&rdot=1}}</ref>
 
▲Az angol nyelvű irodalomban a ''gas'' szót ''légnemű halmazállapot'' értelmében sokszor (gyűjtőfogalomként) használják. További félreértések alapja lehet, hogy az amerikai angolban a köznapi beszédben a ''gas'' a folyékony halmazállapotú, autó-üzemanyagként szolgáló [[benzin]]t is jelenti. A szakmai szóhasználat ennél részletesebb:
 
{| {{széptáblázat}}
23 ⟶ 26 sor:
|}
 
== MagyarázatElemi gázok ==
 
Az egyedüli [[kémia elem]]ek, melyek normálállapotban (0 °C-on = 273,15 K; légköri nyomáson = 101.325 kPa) és gáz halmazállapotban stabilisak, a kétatomos molekulák közül a [[hidrogén]] (H<sub>2</sub>), a [[nitrogén]] (N<sub>2</sub>), az [[oxigén]] (O<sub>2</sub>), illetve kettő [[halogének]] közül, a [[fluor]] (F<sub>2</sub>) és a [[klór]] (Cl<sub>2</sub>). Ezek az "egyatomos molekulákat" alkotó [[nemesgázok]]kal együtt -ezek a [[hélium]] (He), [[neon]] (Ne), [[argon]] (Ar), [[kripton]] (Kr), [[xenon]] (Xe) és a [[radon]] (Rn)- alkotják az "elemi gázok" csoportját. A [[Molekula|molekuláktól]] való megkülönböztetés érdekében (főként angol nyelvterületeken) használják még a "molekuláris gázok" elnevezést is.{{refhely|Gray|5-17. oldal}}{{refhely|azonos=Villányi}}
Ha a hőmérséklet magasabb a kritikus hőmérsékletnél, gázról beszélünk; ha alacsonyabb, akkor pedig [[gőz]]ről.
 
Szuperkritikus állapot akkor lép fel, ha a nyomás és a hőmérséklet is magasabb a kritikusnál.
 
A gáz nem tévesztendő össze a ''pára'' fogalmával. Ez látszólag légnemű anyag, azonban finoman eloszlatott folyadékcseppeket (vízcseppeket) tartalmaz (két komponensű, diszperz rendszer), ilyen például a [[köd]] és a felhő is.
 
== Hivatkozások ==
37 ⟶ 36 sor:
 
=== Jegyzetek ===
{{jegyzetek|oszlopok=3}}
 
=== Források ===
 
 
* {{hely|Anderson 1.}} {{cite book|author=Anderson, John D.|title=Modern Compressible Flow: Third Edition|location=New York|publisher=McGraw-Hill|year=2004|isbn=0-07-124136-1}}
* {{hely|Anderson 2.}} {{cite book|author=Anderson, John D.|title=Fundamentals of Aerodynamics: Fourth Edition|location=New York|publisher=McGraw-Hill|year=2007|isbn=0-07-295046-3}}
* {{hely|Georgia State University}} {{cite web|url=http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/hframe.html|title=Hyper Physics|author=Georgia State University|accessdate=2014-03-1025}}
* {{hely|Hill & Peterson}} {{cite book|author= Hill, Philip; Peterson, Carl|title=Mechanics and Thermodynamics of Propulsion: Second Edition|publisher= Addison-Wesley|year=1992|isbn=0-201-14659-2}}
* {{hely|Gray}} {{cite book|author=Gray, Theodore|title=Kémia elemek - Kalandozás a Világegyetem atomjai között|location=Budapest|publisher=Officina '96 Kiadó|year=2011|isbn=978-615-5065-06-4}}
* {{hely|Lewis}} {{cite web|url=http://www.wordwebonline.com/en/GASEOUSSTATE|title=Gaseuos State|publisher=Lewis, Antony|accessdate=2014-03-10}}▼
* {{hely|Laurendeau}} {{cite book|author=Laurendeau, Normand M.|title=Statistical Thermodynamics: Fundamentals and Applications|publisher=Cambridge University Press|year=2006}}
* {{hely|NASA}} {{cite web|url=http://www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Animation/frglab.html|title=Animated Gas Lab|publisher=National Aeronautics and Space Administration (NASA)|accessdate=2014-03-10}}▼
* {{hely|Northwestern Michigan CollegeLewis}} {{cite web|url=http://www.nmcwordwebonline.educom/~bberthelsenen/c9n03.htmGASEOUSSTATE|title=The GaseousGaseuos State|publisher=Northwestern MichiganLewis, CollegeAntony|accessdate=2014-03-1025}}
▲* {{hely|NASA}} {{cite web|url=http://www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Animation/frglab.html|title=Animated Gas Lab|publisher=National Aeronautics and Space Administration (NASA)|accessdate=2014-03-1025}}
* {{hely|Ruzsicska}} {{cite book|author= Ruzsicska, Judit J.|title=Kísérleti fizika I.|location=Budapest|publisher=Tankönyvkiadó|year=1981}}
▲* {{hely|LewisNorthwestern Michigan College}} {{cite web|url=http://www.wordwebonlinenmc.comedu/en~bberthelsen/GASEOUSSTATEc9n03.htm|title=GaseuosThe Gaseous State|publisher=Lewis,Northwestern Michigan AntonyCollege|accessdate=2014-03-1025}}
* {{hely|Veszprémi}} {{cite book|author=Veszprémi, Tamás|title=Általános kémia|location=Budapest|publisher=Akadémiai Kiadó|year=2011}}
* {{hely|Villányi}} {{cite book|author=Villányi, Attila|title=Kémia 9., Általános kémia|location=Budapest|publisher=Műszaki Könyvkiadó|year=2013}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
== Lásd még ==
* [[Gőz]]
* [[Ideális gáz]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gáz”