„Liliomfa” változatai közötti eltérés

a
(→‎Fajok: Priszter Szaniszló „Növényneveink” c. 1999-es művében: Magnolia officinalis = hasznos liliomfa)
Az első magnóliákat tudomásunk szerint i.sz. 650-ben Kínában buddhista szerzetesek már termesztették. A ''Magnolia denudata'' fehér virága a templomkertekben a tisztaság szimbóluma volt.
 
A 17. század második felében az angol misszionáriusok feladatul kapták, hogy kutassanak fel, küldjenek haza minden új növényfajt: ennek eredményeként ismerték meg a magnóliát az európaiak is. Az első ''Magnolia virginiana'' töveket [[John Bannister]] 1688-ban, a [[virginia]]i ''Charles Court megyéből'' küldte Londonba. Ezt a fajt az 1720-as évek végén követte az [[örökzöld liliomfa]] ''(Magnolia grandiflora)'', majd nem sokkal később az első ázsiai fajok. UtóbbiakaatUtóbbiakat eleinte Kínában gyűjtötték: Európában az első, mérsékelt övi ázsiai faj a [[hófehér magnólia]] (jüláni magnólia, ''Magnolia denudata'') volt, amit Joseph Banks hozott be 1789-ben. 1790-ben követte ezt az ugyancsak Kínából hozott piros magnólia ''(Magnolia liliiflora)''. E két ázsiai faj hibridje, a [[nagyvirágú magnólia]] (Magnolia x soulangeana) az 1820-as években jelent meg Franciaországban.
 
A japán növények csak 1852 után, amerikai közvetítéssel kerültek be a nemzetközi kereskedelembe. Az első két faj a ''Magnolia campbellii'' és ''Magnolia stellata'' volt.
 
Magyarországra a 18. század végén érkeztek be az első példányok – valószínűleg [[Eszterházy Miklós herceg]] hozatta őket [[kismarton]]i parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni – az első feljegyzések 1830-ban említik őket. Az 1800-as évekévekben a [[Kámoni Arborétum]]ban is sok magnóliát ültetett [[Saághy István]].
 
== Termesztésük ==
67

szerkesztés