Wikipédia

„Magyar radikális jobboldal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Nemzeti radikális média: http://alfahir.hu/alfahir_a_megujulas_kezdete-20130208
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{SN|SN}}{{korr}}
A '''magyar radikális jobboldal''' (más néven '''nemzeti radikálisok''') a [[nemzeti radikalizmus]] [[ideológia|ideológiájának]] [[magyarok|magyar]] nemzetre vonatkozó változatát valló személyek és politikai szervezetek. Sajátos vonásai miatt elkülöníthető mind az [[ultranacionalizmus]]tól, mind a [[hungarizmus|hungarista]]-[[neonáci]] irányzatoktól. A [[magyarország]]i és [[határon túli magyarok]] körében is vannak támogatói. Az ideológiához a [[2000-es évek]] óta [[szubkultúra]] is társul.
 
== Definíciós problémák, viták ==
 
A politikai elit, a fősodratú média általában és – nem kis részben az előbbiek hatására – a közvélekedés jelentős részben<ref name ="szazadveg">Héjj Dávid – Schultz Gábor: [http://www.szazadveg.hu/kutatas/download/radikalizmus4.pdf A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái] {{pdf}} – Századvég.hu</ref><ref name="jobbrad">Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998.
</ref><ref name="mancs">[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12590 Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben], [[Magyar Narancs]], XVIII. évf. 1. szám, 2006. január 5.</ref><ref>[http://nol.hu/cikk/474373/ Szegregáló programot követel a Jobbik], [[Népszabadság|NOL]], 2007. december 10.</ref><ref>[http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-130-az-ombudsmanok-nyilatkozata-az-emberi.html Az ombudsmanok nyilatkozata az Emberi Jogok Napján] – KisebsegiombudsmanKisebbsegiombudsman.hu, 2007. december 10. (utolsó módosítás: 2008. január 18.)</ref><ref>[http://www.dzsajbhim.hu/download/azallamfoajobbiknaciideologiajaellen.pdf Sólyom László levele] {{pdf}}</ref> (például [[Sólyom László]] volt köztársasági elnök is<ref>[http://www.nol.hu/cikk/474594/ Sólyom László levele Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak] – [[Népszabadság|NOL]], 2007. december 12.</ref>) a „radikális” és a „szélsőséges” szavakat gyakran szinonimaként használják, ezzel mintegy el nem ismerve a szélsőjobboldal és a radikális jobboldal közötti különbségek a létezését, mellyel a nemzeti radikálisok meghatározzák magukat. A „radikálisok” értelemszerűen ezt a felfogást élesen elutasítják, mert szerintük ez egy kalap alá veszi őket a [[neonáci]] vagy az [[újnyilas]] szervezetekkel. A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánították elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól.<ref>[http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Nemzeti%20szektak.htm Domokos Endre János:„ … sohasem állítottam magamról, hogy „nemzeti radikális” volnék, vagy, hogy a VBKE az volna. Mi ugyanis hungaristák voltunk, vagyunk és leszünk… A „nemzeti radikalizmus” kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a „polgári”.”] (Domokos a betiltott [[Vér és Becsület]] vezetője volt.)</ref>
 
A nemzeti radikálisok elutasítják a politika bal- és jobboldal mentén történő felosztását, ehelyett nemzeti - globalista törésvonal mentén szemlélik a politikát, önmagukat nemzeti erőként megnevezve.<ref>[http://barikad.hu/node/15809 Vona Gábor: Hazánk két valósága]</ref>
 
A politológusok között sincs azonban egyetértés. Lánczi András politológus, filozófiatörténész, egyetemi tanár a [[MIÉP]]-et például nem tekinti szélsőjobboldalinak, hanem egyszerűen [[nacionalizmus|nacionalistának]], és úgy véli Magyarországon nincsen szélsőjobboldali párt.<ref>[http://www.antiszemitizmus.hu/hu/interjuk/+lanczi+andras/interju+lanczi+andrassal.html "...én a MIÉP-et nem tekintem szélsőjobboldalinak. A magyar szélsőjobbnak jelenleg nincs pártképviselete, kisebb-nagyobb szélsőjobbos mozgalmi csoportok viszont léteznek. A MIÉP nacionalista párt, amelyet lehet szeretni vagy nem szeretni. Ráadásul a MIÉP eddig elfogadta a demokratikus játékszabályokat, még az EU-s választásokon is elindult.], interjú Lánczi Andrással, antiszemitizmus.hu</ref>
[[Kiss Viktor]] politológus, a [[Zsigmond Király Főiskola]] adjunktusa szerint „...a radikális jobboldalról egész másképp kellene gondolkodni, mint eddig, és nem szabadna továbbra is összemosni a neonáci-[[hungarizmus|hungarista]] irányzatokat az úgynevezett jobboldali vagy nemzeti radikalizmussal...”<ref>[http://hirszerzo.hu/hirek/2009/5/29/110005_a_jobbik_ellen_tobb_kell_a_nacizasnal A Jobbik ellen több kell a nácizásnál] – Hírszerző, 2009. május 29.</ref>
 
29. sor:
A nemzeti radikalizmus nem kizárólag ideológiai alapon építkező csoportosulás, mint inkább [[ellenkultúra]]. Bár képviselői néha alapvető elvi kérdésekben is egymásnak ellentmondó álláspontokat vallanak,<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=f-qSsSMTkRE Toroczkai László az építkezésről] Youtube.com</ref> mégis közösen alkotnak egyfajta ellenkultúrát – írókkal, zenekarokkal, tömegrendezvényekkel, egyéb kulturális eseményekkel. Pártpolitikai szempontból a jelentősége [[1998]] és [[2002]] között tetőzött, amikor akkori vezető pártja, (a [[MIÉP]]) bejutott az Országgyűlésbe. Míg a [[MIÉP]] elsősorban az idősebb korosztályt szólította meg sikeresen, addig a jelenlegi nemzeti radikális mozgalmak leginkább a fiatalok között népszerűek. [[2002]] óta inkább ellenkulturális szerepe erősödik.<ref name="mancs"/>
 
A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. A szervezetek csak egyes, kiemelt kérdésekről fogalmazzák meg álláspontjukat – minden esetben politikai hatalom nélkül - a mindenkori aktuális politikai rendszer tagadásaként.
 
Egyetértésük alapja, hogy elítélik a [[Harmadik magyar köztársaság|Magyar Köztársaság]] jelenlegi társadalmi berendezkedését (liberális demokrácia), és elengedhetetlennek tartják annak radikális, gyökeres megváltoztatását. A konzervatív jobboldalon egyesek a lassú változásokra építő, fontolva haladás politikáját tartják követendőnek, míg mások egy korábbi korszak értékeihez kívánnak visszatérni. A radikális jobboldalra egyértelműen az utóbbi jellemző. Általában a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] vagy a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]] berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni.
112. sor:
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12590 Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben] – [[Magyar Narancs]], 2006/1. szám
* [http://bombagyar.hu/index.php?post=1615 A nemzeti oldal szétesésének kronológiája] – [[Bombagyár]]
* Krekó Péter – Juhász Attila – Molnár Csaba: [http://www.poltudszemle.hu/szamok/2011_2szam/kjm.pdf A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet növekedése Magyarországon] {{pdf}} – In: Politikatudományi Szemle, 2011/2. szám, 53–79. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_radikális_jobboldal”