„Jegyző” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎A jegyző az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője: 1 link korr. + 1 redundáns link megszüntetve)
A [[köztisztviselő]]k [[jogállás]]áról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a jegyző köztisztviselő, s ebből eredően [[közszolgálati jogviszony]]ban áll. A jegyző kinevezése előtt a kisebb [[település]]eken a képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] önálló jegyzőt kíván-e foglalkoztatni vagy [[körjegyzőség]]hez csatlakozik. Az önálló hivatal létrehozása melletti [[állásfoglalás]] egyúttal kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, nevezetesen a jegyző kinevezésének kötelezettségét. A törvény ide vonatkozó szabálya ugyanis [[kógens]] jellegű, a jegyző kinevezését nem csupán [[jog]]ként, de [[kötelezettség]]ként is megfogalmazza. A képviselő-testület tehát nem mérlegelheti, hogy kinevez-e jegyzőt vagy sem. Ennek nem csupán elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az önkormányzati működésnek ugyanis előfeltétele, hogy a [[képviselő-testület]] [[hivatali szervezet]]ét is kialakítsák, és az a [[szakapparátus]] [[vezetés]]ére felkészült jegyzővel rendelkezzen.
 
A [[törvény (jogszabály)|törvény]] a jegyző kinevezésére irányuló [[kötelezettség]] teljesítését nem köti [[határidő]]höz.
 
Nyilvánvaló azonban, hogy a törvény előírt határidő nélkül is kötelezettséget jelent, tehát [[törvénysértő]] a nem teljesítése vagy a [[teljesítés]]ének alapos indok nélküli többszöri elhalasztása. A törvényi kötelezettséget az általában ésszerűnek, elvárhatónak tartott időn belül teljesíteni kell. Amennyiben pedig a képviselő-testület saját hibáján kívüli okból nem tudja a jegyzői munkakört betölteni (például nincs pályázó), arról kell döntenie, hogy [[körjegyzőség]]hez csatlakozik.
===Egyéb feltételek===
A képesítés előírása mellett a Ktv. a jegyzői [[kinevezés]] előfeltételeként előírja azt is, hogy a pályázó legalább kétéves [[szakmai gyakorlat]]tal rendelkezzen. Ez az előírás azt célozza, hogy a pályázó az egyetemen, főiskolán elsajátítható [[elméleti ismeretek]] mellett, szerezzen [[gyakorlati tapasztalat]]okat is, legyen áttekintése az igazgatási munkáról, ismerje meg legalább az e rövid idő alatt elsajátítható szakmai fortélyokat, tehát legyen felvértezve az igazgatás gyakorlati ismereteivel is. Az önkormányzati hivatalnál, a központi igazgatás [[szakapparátus]]ában eltöltött szakmai gyakorlat hozhat leginkább a jegyzői munkakörben hasznosítható tapasztalatokat de ide sorolható más jogi, igazgatásszervezői munkakör (például [[ügyész]], [[bíró (igazságszolgáltatás)|bíró]], [[ügyvéd]], [[rendészeti igazgatás]]), és elfogadható más jogalkalmazási területen (például jogtanácsos) eltöltött szakmai gyakorlati idő is.
A kisebb településekre jellemző kedvezőtlen szakember-ellátási körülmények indokolták a gyakorlati idő csökkentésének lehetőségét, illetve elengedésének kivételes biztosítását is. A községi önkormányzat [[képviselő-testület]]e indokolt esetben a két évnél rövidebb gyakorlati idővel bíró vagy gyakorlati idővel egyáltalán nem rendelkező pályázó jegyző kinevezése mellett is dönthet. A képviselő-testület kinevezési joga egyúttal a [[közszolgálati viszony]] megszüntetésének a jogát is magába foglalja. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a [[polgármester]] gyakorolja.
Előfordulhat, hogy a kinevezett jegyző esetenként nem tudja ellátni a feladatát, ilyenkor is gondoskodni kell a jegyzői feladatok elvégzéséről.
 
Ezt biztosítja az '''[[aljegyző]]'''i kinevezés. [[Város]]ban, [[kerület (közigazgatás)|kerület]]ben, a [[főváros]]i [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] és a megyei önkormányzat hivatalánál kötelező az aljegyző kinevezése, községekben csak lehetőség. Az aljegyző kinevezéséről a képviselő-testület dönt, a javaslattétel a jegyzőt illeti meg. A [[törvény (jogszabály)|törvény]]szöveg tartalmazza azt is, hogy a kinevezés a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint történik. Így a kinevezéshez [[pályázat]] szükséges, továbbá csak a [[képesítési követelmény]]nek megfelelő [[személy]]ek pályázhatnak. A [[döntés]] [[minősített többség]]et igényel. A kinevezés [[határozatlan idő]]re szól.
==A [[polgármesteri hivatal]] vezetése==
 
A jegyző vezeti a [[képviselő-testület]] [[Polgármesteri hivatal|hivatal]]át.
 
A jegyző
A feladatok sorában elsőként az [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzat]] működésével kapcsolatos teendők ellátását emeli ki a [[Törvény (jogszabály)|törvény]].
 
A ''képviselő-testület működésével''
 
kapcsolatban a jegyző feladata – a polgármester feladat-meghatározásait figyelembe véve – az ülések [[adminisztratív]] előkészítésének meg[[szervezés]]e (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése), a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez. A képviselő-testület [[döntés]]einek szakmai megalapozása a jegyző tevékenységi körének egyik legfontosabb területe. Biztosítani kell az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges [[információ]]k begyűjtését és feldolgozását. Különös gonddal kell előkészíteni a [[határozati javaslat]]okat, a [[rendelet]]-tervezeteket. A döntések [[törvényesség]]éért a jegyzőt önálló [[felelősség]] terheli.
 
A jegyzőnek a törvényesség érdekében kifejtett tevékenysége elsősorban a döntés jogsértésének [[megelőzés]]ére kell, hogy irányuljon. Rendkívül fontos, hogy a jegyző a polgármesterrel, a bizottságok elnökeivel, valamennyi [[képviselő]]vel jó együttműködést alakítson ki és minél ritkábban kényszerüljön elfogadott döntés észrevételezésére.
A jegyző a tudomására jutott jogszabálysértés elhárítására, feltárására köteles. Nem kötelessége az, hogy a hivatali szervezeten belül vagy a testület működése körében "nyomozó" munkát folytasson a [[latens]] jogszabálysértések felkutatására.
 
A [[község]]i [[körjegyzőség]]nél a körjegyző '''a polgármesterek egyetértésével''' nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról.